A három gyermekes hódmezővásárhelyi család közel 4 millió forint támogatást kapott a magyar államtól, hogy bevezessék hozzájuk a villanyt. A tanyához vezető földes utat önerőből javították meg, hogy eső után vagy hóolvadáskor se süllyedjen el benne az autó. Az ő udvarukon tartott sajtótájékoztatón jelentette be Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője, hogy a tanyafejlesztési pályázatok 40 százalékát Csongrád megyei pályázók nyerték el. 1960 és 2011 között Magyarországon 685 ezerről 172 ezerre csökkent a tanyán élők száma. Bács-Kiskun és Csongrád az ország két legnagyobb tanyás megyéje: együttesen még jelenleg is több mint 100 ezer tanya működik a területükön. Jó évtizede a vidékfejlesztés keretén belül külön tanyafejlesztési programok működnek, idén például országosan 8 milliárd forintos (cca 24,5 millió eurós) összegben, mindössze 10 százalék saját erőt igényelve. A klasszikus meghatározás szerint a tanyák a mezővárosokból a felosztott közös földterületekre kirajzó lakosság először ideiglenes majd állandó lakóhelyévé és munkahelyévé váltak. A családok e szórványtelepüléseken éltek, a ház körül lévő földeken gazdálkodtak. Később iskola, templom, bolt, csendőrőrs települt a központi helyekre – utóbb ezekből tanyaközségek alakultak ki, népes külterületi lakossággal.

Tanyán élni jó – de csak akkor, ha elérhetők a kor színvonalának megfelelő szolgáltatások. Ha van elektromos áram, egészséges ivóvíz, kiépített a helyi szennyvíztisztítás, jól járható úton lehet elérni a házat. Ha van internet, ha biztonságosan elérhető a mobiltelefon-hálózat. Aki tanyán él, rendben tartja maga körül az épített és a természeti környezetet. Aki csak vendégként érkezik a tanyavilágba, annak a kedvéért is érdemes fenntartani az itteni turizmus legfontosabb adottságát – a szép és egészséges természetet.

A tanyák száma a rendszerváltás idején csaknem annyi volt, mint 20 évvel később. A városokból kiszoruló, munkájukat vesztett, elszegényedett emberek az olcsó tanyákon találtak menedéket. 1990 és 2001 között emiatt újra nőtt a számuk. Nyugat- és észak-európai példák nyomán területfejlesztési szakemberek az uniós csatlakozástól kezdve felhívták a figyelmet a tanyák támogatására. Először csak évi 1 milliárd forint jutott erre, ez emelkedik a 2010-es végéig a tízszeresére. Sokféle célra lehet jól felhasználni a pénzt. Például a tanyagazdaság fejlesztésére, a természetközeli vendéglátás kialakítására, a napenergia hasznosítására. Pályázhatnak családok és tanyás önkormányzatok. Utóbbiak a tanyagondnoki szolgálatok eszközeire, gépjárműveire, a tanyán egyedül élő idős emberek biztonságát szolgáló egyszerű mobiltelefonok beszerzésére, tanyai buszmegállók napelemes lámpával való megvilágítására szoktak pénzt kérni.

Ha kellő segítséget kap, az alföldi tanyavilág fennmarad, és fenntartja a környezetét.