A járvány magyarországi megjelenését követően a termelés visszaesett, részben a fertőzéstől való félelem, részben az ellátási láncok megszakadása miatt. Félő volt, hogy elszabadul a munkanélküliség, mivel a vállalkozások csoportos leépítésekkel próbálják csökkenteni a költségeiket.
Renner Tamás, a jánoshalmi Renner Bt. műszaki igazgatója portálunknak elmondta: a főként járműipari gumialkatrészek és részegységek előállításával foglalkozó cégük rendelésállománya jelentősen visszaesett a járvány hatására. A megrendelések azonban a fertőzések számának csökkenésével újra növekedni kezdtek.
Nemcsak a Renner Tamás, hanem a térségben és a járműipari ágazatban dolgozók közös tapasztalata, hogy az éves szabadságok kiadásával, továbbá a magyar kormány rövidített munkaidőt finanszírozó támogatásával sikerült elkerülni a tömeges elbocsátást. Augusztus közepére azonban a szabadság elfogyott, legfeljebb a karácsonyi ünnepekre tartalékolnak néhány napot a dolgozók. A munkát ezért nem lehet további szabadságok kiadásával korlátozni.
Általános tapasztalat, hogy a nyáron az ellátási láncok újraszerveződtek. A nyugat-európai gyártók a távol-keleti beszállítókat közép- és kelet-európai vállalkozásokkal helyettesítik, emiatt a magyar üzemeknél is új megrendelők jelentek meg. Ezzel együtt a hosszú távú megrendelések eltűntek, Renner Tamás is csak mintegy két hónapra lát előre.
A járműipar helyzetét a koronavírustól függetlenül is elbizonytalanítja, hogy milyen irányt vesz az iparág további fejlődése. Elképzelhető, hogy a hibrid autók felé fordul a technológiai forradalom, vagy az akkumulátoros, esetleg hidrogéncellás meghajtás válik meghatározóvá. Még az is megtörténhet, hogy a robbanómotorok egy újabb generációja hajtja majd a következő évtizedek járműveit. Ameddig ez el nem dől, senki sem tudja, hosszú távon mit hoz a jövő.
Ami a munkaerőt illeti, a jó szakemberek megmaradtak, de azok a szintén magas szaktudású kollégák, akik a járvány előtt külföldön dolgoztak, nem tértek vissza a magyar munkahelyekre. Az utánpótlás képzésében is van némi bizonytalanság: az új szakképzési törvény szerint az éppen csak megszokott, a működő vállatoknál történő gyakorlati oktatáson alapuló német mintájú duális képzést az osztrák oktatási rendszerre jellemző „jól felszerelt iskolai tanműhelyek” és ágazati képző központok váltják majd. Ennek azonban a feltételei jelenleg még nem állnak rendelkezésre.
Kérdés, hogy járványügyi szempontból mennyire veszélyes a termelőmunka. Renner Tamás utalt az Információs és Technológiai Minisztérium által kiadott Vállalati Fehér Könyvre, amely javaslatokat tesz az ipari munkahelyek járványvédelmi intézkedéseire. Figyelemre méltó, hogy az első hullám idején a szociális otthonokban, kórházakban valamint az élelmiszer-feldolgozásban volt a legsúlyosabb a helyzet, csak ezt követte az egyéb gyártósorokon történt megbetegedések száma.
A Vállalati Fehér Könyv racionális ajánlásokat tesz, amelyeket nem lenne túl nehéz betartani, ám nagy változás, hogy a tavasszal még nagyon fegyelmezett dolgozók jelentős része a második hullám felfutása idején egyszerűen nem hisz a vírusban, és nem is fél a megbetegedéstől. Ezért sokan nem hajlandók betartani a szabályokat: például a védőtávolságot a kávéautomatáknál, vagy komolyan venni, hogy ne beszélgessenek úgy munka közben, hogy túl közel vannak egymáshoz. Ez növeli a kockázatot, bár szerencsére eddig egyetlen regisztrált megbetegedés sem történt a közel 300 embert foglalkoztató Renner Bt.-nél.
