2021.09.16.

A színes és édes paprikát szeretjük

Gazdaság

A hajtatásos zöldségtermelés a Dél-Alföld egyik sikerágazata volt, és jelentős fejlődés közepette az is maradt. A termékek közül kiemelkedik a paprika, amelynek termelési és innovációs központja a Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélkerTÉSZ). A Magyar Paprika Napján jártunk, Szentesen.

Article image
2021.09.16.

Miért fontos a paprika? Mert egészséges táplálék. Mert termeléséhez kiválóak a természeti és a személyi adottságok a térségben. Például a fűtést olcsó geotermikus energia biztosítja. Munkát, jövedelmet, fejlődése révén jövőképet ad sokféle képzettségű ember számára. Magyarországon a várható élettartam mintegy 5 százalékkal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál – de egészségben eltöltött életidőből 10 százalékkal számíthatunk kevesebbre. A fiatal felnőttek fele, a gyerekek több mint 60 százaléka gyakorlatilag nem eszik zöldséget. Bizonyított tény, hogy a nem megfelelő táplálkozás a felelős a vastagbélrák kialakulásának 70, a prosztatarák 75, az emlőrák 50 százalékáért.

Miért egészséges a zöldség, ezen belül is a paprika? Mert sok benne a C-vitamin, és az olyan anyagok, mint a kapszaicin, amely véd a vírusok és baktériumok ellen. Nem mindegy azonban, hogy milyen paprikát fogyasztunk. A Szent István Egyetem kutatásai bizonyítják, hogy a hosszú tárolás során elfogy a vitamin a paprikából. (Jellemzően az importot tárolják sokáig, a hazai a friss.) Az sem mindegy, milyen körülmények között termelik a paprikát: a korszerű üvegházak több fényt engednek át, mint a hagyományos fóliasátrak, sokkal több a hasznos anyag a termésben.

A szocialista rendszerben a fóliás zöldségtermelés a háztáji, kistermelői jövedelemkiegészítő gazdálkodás része volt. A helyzet lassan, de változott: a családi munkaerő már nem mindenütt áll rendelkezésre, sokan abbahagyták, mások a termelés korszerűsítésével növelték a versenyképességüket. A termelők piaci erejét fokozza az integráció, a DélkerTÉSZ termelői értékesítő szövetkezet, amely egységes minőséget, nagyobb árutömeget, az áruházláncokkal szemben jobb tárgyalási pozíciót hoz létre.

Ledó Ferenc, a DélkerTÉSZ alapító elnöke a Magyar Paprika Napján emlékeztetett rá: a 2011-es németországi uborkabotrány – ami után hosszú ideig nem lehetett friss zöldséget eladni – késztette a szövetkezetet arra, hogy fűzzék szorosabbra a kapcsolatot a termelőkkel, az ágazathoz kapcsolódó kutatókkal, háttéripari és szolgáltató cégekkel. A szövetkezet a paprikára kezdett fókuszálni, de termeléstechnikai, csomagolási, logisztikai innovációba kezdett.

A hajtatott paprikatermelés Magyarországon az éghajlati tényezők miatt idényjellegű. Ez gondot okoz a munkaerő foglalkoztatásában és a legnagyobb értékesítőkkel, az áruházláncokkal való kapcsolattartásban. Mivel nem tudnak mindenkinek állandó állást adni, a jó munkaerőt nem mindig tudják megtartani. Azzal pedig, hogy az év jelentős részében nem tudnak friss árut termelni Magyarországon, muszáj teret engedni az importnak, ám a külföldi áru nyomott áron akkor is érkezik, amikor már hazai is lenne. Az alapító elnök szerint a technikai korszerűsítés, a full extrás üvegházak támogatással való létesítése növeli a termelési időszakot, és állandó munkahelyeket is könnyebb így fenntartani a vállalkozóknak. A termés 80 százalékát az áruházláncokban adják el. A vevők jobban szeretik a színes és édes – piros, sárga – paprikát, mint a zöldet vagy a fehéret. Drágábban adható a kicsomagolt áru, mint a lédig: utóbbit válogatás közben törik-marják, az utolját nem lehet eladni. Szeretik a vásárlók a biotermékeket, de nem szívesen fizetik meg azt, amennyivel többe kerülnek. Felmérések szerint sokan nem hiszik el, hogy amit bioterméknek mondanak, az valóban biológiai módszerekkel készül. A már kialakult vegyszermentes módszereket gyakran elégtelenné teszik a klímaváltozás hatásai: például a terjedő márványos poloska ellen nincs kielégítő biológiai védekezési mód.

Tapasztalataikat igyekeznek megosztani az egész Kárpát-medencében az érdeklődőkkel, akik Vajdaságból is gyakran érkeznek – egyelőre inkább csak tanulni.