Nem véletlenül kapta a Dream Railway (Álomvasút) nevet az a projekt, amely a Szabadka-Baja vasútvonal helyreállításának előkészítését tűzte ki célul. A DKMT és Vajdaság Autonóm Tartomány Kormánya rengeteg munkával, partnerségben, együtt valósította meg, az Európai Unió Interreg-IPA Magyarország-Szerbia programjából finanszírozták. Mostanra megvan az építési engedély a Szabadka-Bácsalmás-Baja vonalszakasz újraépítésére, Szeged és Szabadka között pedig már az építés kezdődik. Nem mindenki érti, mi szükség van erre, és akik szeretnék, azok egy része is sokáig úgy gondolta: jó lenne, de úgysem lesz belőle semmi.
Minden az emberi hozzáálláson múlik: a döntéshozókén, a települési és szakhatósági vezetőkén és az egyszerű polgárokén, mondja Csókási Eszter, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője. Ő 2003 óta dolgozik e pozícióban, és mélyen elkötelezett az iránt, hogy a magyar-szerb-román határtérségben is – figyelembe véve az itteni adottságokat és szem előtt tartva a nyugat-európai jó példákat – egyre kevesebb hátrányt jelentsen az államhatárok közelsége.
Rendkívül összetett, sok szakmát és sok szereplőt érintő munka volt a tervezés, előkészítés. Kellett hozzá politikai és szakmai támogatás, amit magyar oldalról megkaptak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől és Magyar Levente államtitkártól. Szerb oldalról Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Kern Imre volt közlekedési államtitkár, jelenleg Szabadka alpolgármestere biztosította a politikai és szakmai hátszelet.
Csókási Eszternek nagyon jók a tapasztalatai az ügynek őszintén elkötelezett vasúti tervezőkkel, támogató és együttműködő szakhatósági ügyintézőkkel, döntéshozókkal kapcsolatban is. Az önkormányzati vezetők is lelkesen vettek részt a tervezésben, nem ritkán a rendezési tervek változtatásában. Pontosan látták a településeik érdekét abban, hogy minél jobban bekapcsolódjanak a közlekedés vérkeringésébe. Volt vita, bizonytalankodás az iparvágányok tulajdonosaival, de a végére minden kérdés megoldódott.
A fő cél, ami az Európai Uniónak is az egyik legnépszerűbb vívmánya, hogy könnyű legyen átlépni a határt – lehetőleg észre se vegye az ember. Ez jó a polgároknak, mert a szomszédban mindig van olyan, ami nálunk nincs. Egy kiváló színház, valamilyen kulturális fesztivál. Szerbiából: mórahalmi, szegedi, makói, kiskunmajsai fürdő. Magyarországról: palicsi tó, szabadkai piac, kiváló péksütemények, balkáni ételek, bezdáni halászcsárda. Lehessen korlátok nélkül munkát vállalni, tanulni, közösségi kapcsolatokat építeni a határ túloldalán élőkkel.
Az elmúlt 10 évben a magyar-szerb határon is lényegesen könnyebb lett az átkelés. Megnyílt az Ásotthalom-Királyhalom, a Bácsszentgyörgy-Rastina, a Kübekháza-Rábé és a Röszke 2-es kis határátkelőhely. Igaz, ezek csak nappal vannak nyitva, némelyiket a járvány miatt átmenetileg zárva tartják – mégis megteremtették a lehetőséget a gyors és könnyű átkelésre. Ha Hercegszántó és Béreg között is felújítják és a teherforgalom átengedésére alkalmassá teszik az átkelőt, illetve felújítják a Baját és Zombort összekötő főutat, akkor közúton az átkelés legfontosabb akadályai elhárulnak.
A közúti közlekedés azonban környezetszennyező és bizonytalanabb, mint a vasút. A Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal ugyan két országon vezet át, de a személyforgalomban számos új lehetőséget nyit meg újra. Magyarországon belül, a nem túl távoli jövőben visszaállhat a Szegedet Péccsel összekötő vonatközlekedés – nem kell majd Budapest felé kerülni. A teherforgalomban pedig közelebb kerül egy régi álom: a Konstanca-Fiume vasútvonal helyreállítása, az európai közlekedési folyosóknak a térségben való kiteljesítése. Ezen belül a két nagy, bár szállításra jelenleg nem igazán kihasznált folyó, a Tisza és a Duna összekötése. A vasút nagy teherbírású, 160 kilométer per órás sebességre lesz képes – jó esély van rá, hogy később TEN-T korridorrá nyilvánítsák a Szeged és Dombóvár közti szakaszt. Dombóvártól egy rövid részen lesz szükség felújításra a horvát határ felé.
Hogy mikorra lehet kész a Szabadka-Bácsalmás-Baja vasúti pálya? Biztosat nem lehet mondani, de annyit érdemes megjegyezni, hogy a Szeged-Szabadka közti szakaszt 2022 tavaszán, 7 évvel az építései engedély kiadása után fejezik be. A Szabadka-Baja szakaszra 2020-ban meglett az engedély – ha arra is hét évet számolunk, óvatosan mondhatunk egy dátumot.
Hogy mi lesz a következő uniós költségvetési ciklusban? Csókási Eszter erre sem mondhat biztosat, csak azt, amit ő maga is nagyon szeretne: hogy a déli vasút helyreállítása, annak az előkészítése folytatódjék a Szeged-Kikinda-Temesvár vonalon. Ez volt az Orient Expressz régi útvonala, ez a legjobb nyomvonal-változat, és ez segítene föltárni a Bánátnak a szerb-román határhoz szorult perifériás vidékeit.
