2020.03.24.

Feltámadásra vár Tompa határában a Szent Anna templom

Régiónk

Magyarország egyik legszebb neogót stílusú épülete a Kelebia és Tompa közti tanyavilágban álló, a budapesti Mátyás templom kicsinyített másaként is emlegetett Szent Anna templom. Lehetne idegenforgalmi attrakció, de egyelőre a puszta fenntartása sem egyszerű feladat.

Article image
2020.03.24.

Báró Redl Ferenc József Mária Terézia megbízottjaként 1743-ban érkezett Szabadkára, hogy rendet tegyen a török kiűzése utáni zavaros birtokviszonyokban. A királynő Rasztinapusztán (Rastina) adományozott neki birtokot, e mellé vásárolt Felső-Kelebián jelentős földterületet, ebből lett a Báró major. A család bővítette a birtokot, és több részletben kastélyt építtetett rá.

Az egykori királyi megbízott dédunokája, Redl Béla volt a tulajdonos a 19. század végén. Mélyen vallásos ember volt. Utódja nem lévén, úgy döntött, hogy templomot építtet a környéken élőknek, akiknek a legtöbbje úgy élte le az életét, hogy soha nem járt templomban. Az ő hitéletük és lelki üdvösségük kedvéért fogott az építkezésbe, de kiváló mestereket alkalmazott, és csodálatos építményt emelt a puszta közepén.

A templom építése 1892-től 1905-ig tartott. Ez a szecesszió kora volt, az épület teteje Zsolnay majolika cserepekből készült. Hat nagyméretű, festett üvegablaka van, orgonáját a legjobb műhelyből, a világhírű bécsi Angster cégtől rendelték meg, az oltárokat carrarai márványból faragták. Nemcsak a nemesfém, hanem a művészi kivitelezés is rendkívülivé tette az arany kegytárgyakat, amelyekkel ellátták a templomot. A bárói kastélyt romantikus stílusban építették újjá, és a templom építésének idején 50 hektáros park tartozott hozzá. A sík vidéken mesterséges dombot emeltek, arra klasszikus stílusban filagóriát építettek, ahonnan rá lehetett látni a kastélyra és a templomra. Redl Béla nem érte meg, hogy elkészüljön az épület, néhány hónappal az építkezés befejezése előtt meghalt. Mivel jogilag rendezetlen helyzetet hagyott hátra, évekbe került, mire fölszentelték a templomot.

Nem sok békeidei esküvőt és keresztelőt tartottak a falai között, mert hamarosan elkezdődött az első világháború, amelynek végén a terület szerb megszállás alá került, és a katonaság elrekvirálta a harangokat. A békekötés után az akkori tulajdonos újakat öntetett – azokat pedig a második világháború idején a magyar hadsereg akarta hadi célokra elvinni, de mert falat kellett volna bontani, végül meghagyták.

1944-ben a helyi magyar lakosok és a jugoszláv partizánok is kirabolták a kastélyt, és elvitték a major állatállományát. A zsellérgyerekek a szétszórt könyvekkel hajigálták a drága csillárokat, a gazdaasszonyok pedig az olajfestmények vásznával borították le a kotlósokat, hogy nyugodtabban üljenek a tojásokon.

A kastélyban egy időben az akkori Jugoszláviából kitelepített svábokat helyeztek el, később hadirokkantak éltek benne. Hosszú ideje, hogy Budapest főváros tulajdonában van, jelenleg pszichiátriai betegek otthona működik ott.

Az épületegyüttes és a park kiváló idegenforgalmi attrakció lehetne, de a betegek miatt csak korlátozottan látogatható. Belágyi Mihály nyugdíjas építész volt Tompa polgármestere, amikor európai uniós támogatást nyertek a templom felújítására. Azt mondja érdeklődésünkre, hogy a legszükségesebb munkákat elvégezték – de meg kellene erősíteni a 35 méter magas tornyot tartó falszerkezetet, és a tető színes cserepeit is újra kellene rakni, a megrongálódott darabokat újakra cserélni.

A Szent Anna templom része a Bács-Kiskun megyei értéktárnak, mindenki tisztában van a jelentőségével. De a külterületen megfogyatkoztak a hívek, misét csak hetente egyszer tartanak benne. Idegenforgalmi és közösségi esemény itt a Szent Anna napi búcsú, olykor, kívánságra esküvőket is tartanak a márvány oltár előtt – de a hely sokkal többet érdemelne. Az a legfőbb hátránya, ami az egyik csoda benne: hogy a határ közelében, a puszta közepén, a központoktól távol áll.

Vajon megéri-e a saját feltámadását, mielőtt tönkre mennek a tetején a gyönyörű, színpompás majolikacserepek?