Hallották önök már a bunyevác himnuszt? Szívszorító és reményt adó volt egyszerre, ahogyan Csurai Attila tamburazenekarának kíséretével énekelte Tamara Babity. A Római Katolikus Plébániatemplom oldalánál meghatódva énekelték vele idős bunyevác férfiak és nők. Ezzel, Ivan Antunovity szobrának megkoszorúzásával kezdődött június 24-én Baján a bunyevác nap. Ivan Antunovity kalocsai segédpüspök kunbajai bunyevác családban született 1815-ben. Katolikus egyházi karrierje a 19. század második felében teljesedett ki. Emellett foglalkozni kezdett a bunyevác népcsoport történelmével, a nyelvükkel, kultúrájukkal. 1882-ben jelent meg szintén bunyevácul fő műve Értekezés a Duna-menti és Tisza-menti bunyevácokról és sokácokról. Az Arany Bárány Bunyevác Konyha és Közösségi Térben tartottak konferenciát arról, hogy a szerbiai bunyevácok példáját követve hogyan válhatna önálló nemzeti kisebbséggé a Magyarországon élő bunyevácoknak az a része, amely önállóan szeretne élni kisebbségi jogaival.

A horvát vonal képviselői szerint a katolikus bunyevácok a horvátság köréből szakadtak ki, a török kiűzése után a hercegovinai Buna folyó környékéről vándoroltak az elnéptelenedett Bácskába, ahol Baja, Szabadka, Zombor térségében éltek. A nyelvük a horvátnak egy dialektusa, a magukkal hozott kultúrájuk horvát kultúra.

A bunyevác önállóság mellett érvelők ellenben azt állítják: a bunyevácok nem horvát, de még csak nem is szláv származásúak. A Balkán őslakosai, az illírek közül kerültek ki, eredetileg újlatin nyelvet beszéltek, a Római Birodalom balkáni területeire benyomuló szlávok hatására vették át a szláv nyelvet. Ez azonban nem a horvát volt, hanem a déli szláv ősi formája: ebből fejlődött ki minden népcsoportnak a saját nyelve. Vagyis a bunyevác nem dialektus, pláne nem a horvát nyelvé, hanem ugyanolyan önálló nyelv, mint a szerb, a horvát vagy a bosnyák.

Az 1991-ben önállósult Horvát Köztársaságban megindult nemzeti integrálódási folyamat során az ország határain kívül élő horvátokat is integrálni akarják a horvát nyelvbe és kultúrába. A horvát állam jelentős támogatást ad a magyarországi horvát civil szervezeteknek kulturális események rendezésére, hagyományőrző csoportok működésére – ugyanakkor elvárja, hogy ezeken a horvát identitást hangsúlyozzák. Suzana Kujundzic Ostojic, a szabadkai székhelyű Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke egy film segítségével mutatta be a folyamatot, ahogyan ők megalkották saját nem horvát bunyevác kisebbségi szervezetüket, kiharcolták jogaikat. Mára megteremtették a bunyevác szótárat, nyelvtant, a bunyevác nyelv és kultúra tanítására alkalmas tankönyveket. Zomborban, a tanítóképző főiskolán bunyevác tanárokat is képeznek ezek oktatására. Az őszi népszámlálás előtt több független bunyevác rendezvényre is sor kerül: a katymári és a bajai Duzsiancára (aratóünnepségre), augusztus utolsó hétvégéjén pedig Bajmokon a Bunyevác Ételek Fesztiváljára. Ebből most is ízelítőt kaptak a résztvevők: sült oldalas volt az ebéd savanyú káposztával és valjuskival – laposra gyúrt nokedlivel.