2019.10.25.

A város már most is egy sivatag

Régiónk

A városokban melegebb van, és a mérésekkel is igazolódó városi hatás miatt több csapadék hull, szeszélyes területi eloszlásban, olykor nagy kárt okozva. Egy magyar-szerb IPA-projektben szegedi és újvidéki kutatók a probléma megoldásán dolgoznak.

Article image
2019.10.25.

Szegeden június 5-én volt az első éles próbája az extrémcsapadék-mérő műszerhálózatnak. Egyelőre sajnos az utolsó is, mivel a nyár közepe óta gyakorlatilag nem esik az eső. Az első műszeres mérések azonban jól igazolták azt a tapasztalati tényt, hogy a városok befolyásolják az esőzést. Kiterjedt beépített területeken érdesebb a felszín, melegebb a hőmérséklet, máshogy viselkednek az esőfelhők. A június 5-i viharban irgalmatlan nagy eső volt a város északkeleti részén, illetve Kiskundorozsmán. Megfigyelhető volt ezúttal is az a jelenség, amit városi villámárvíznek neveznek: egyes városrészekben extrém mennyiségű eső hull nagyon rövid idő alatt, amelynek az elvezetése gondokat okoz. Az volna a jó, hogy akármilyen gyorsan hull akármilyen sok csapadék, ne kelljen azonnal elvezetni a csatornarendszeren, hanem beszivárogtatható legyen a talajba. Ne maradjon fenn az a helyzet, hogy két nappal a felhőszakadás után már drága pénzért újra öntözni kelljen például a belterületi parkokat.

Mindezekről az URBAN-PREX elnevezésű Interreg-IPA-CBC Magyarország – Szerbia projekt záró konferenciáján esett szó a szegedi egyetemen. Ebben a projektben a szegedi és az újvidéki egyetem kutatóiból, illetve a két város víz- és csatornaművekkel foglalkozó szakembereiből álló csapat foglalkozik a városi villámárvizek műszeres megfigyelésével, és kifejlesztettek egy előrejelző, figyelmeztető rendszert, amelynek már a mobiltelefonos applikációja is elkészült.

Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem docense, a projekt szegedi részének vezetője portálunknak azt mondta: azért a városokkal foglalkoznak, mert ma már a magyar-szerb határtérségben is városokban él az emberek 60 százaléka. Nekik azokat a viszonyokat kell elviselniük, amelyek a városokban érvényesülnek.

A városok átlaghőmérséklete egy fokkal melegebb a nem városi területekénél. Egy leaszfaltozott, sűrűn beépített város már ma is egy sivatag. Ahogy gyűlnek az adatok, várhatóan úgy igazolódik, hogy a városi hatás érvényesül a lehulló csapadék mennyiségében és finom területi eloszlásában is.

A kutatók szeretnék, ha a városi fejlesztési stratégiák elkészítésekor figyelembe vennék az eredményeiket. Szegeden most is zajlik a csapadékvíz elvezető rendszerének fejlesztése, de eddig az évenként feljegyzett csapadékadatok alapján készítették a mérnökök a terveket. Az éves adatokat pedig a külterületi mérőállomáson mérték, holott eddig is volt a városi hatásból eredő többletcsapadék – és azt a külterületi mérőállomás eddig sem tudta mérni.

A sokéves átlag alapján tervezni a változó klimatikus viszonyok közt ma már azért sem célszerű, mert régen rendszeresen a nyugatról érkező ciklonokkal jöttek az esők, nagy területen jobban kiegyenlített csapadék hullott. Idén ennek szinte az ellenkezője történt. Gyakoribbá váltak az észak-déli légáramlások. A déli áramlatok miatt van októberben nyárias hőség, és az északi sarkvidéki légtömegek betörése miatt fog hirtelen lehűlni. De most ezekből a brutális változásokból alig esik eső – miközben a csapadék éves átlaga a tavaszi nagy esőzések miatt igen kedvező képet mutat.