Ahány falu, annyi történet. Variációk a nehéz múltra és a könnyebb jelenre. Helvécia például a hegyvidéki szőlőültetvényeket tönkre tévő filoxéra-járványnak köszönheti létrejöttét. 1892-ben ott vásárolt 2000 hold földet Kecskemét városától Wéber Ede (Eduard) Svájcból Balatonfüredre származott képezdei tanár. Százöt magyar és német család letelepítésével hozott létre szőlőtelepet – a homokon nem él meg a szőlőgyökértetű, megmarad az ültetvény, amely megköti a futóhomokot.

Mindezt Balogh Károly, a nagyközség polgármestere idézte fel az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület által szervezett kertészeti és élelmiszeripari kiállításon, ahol a kecskeméti kistérség 16 települése állította ki termékeit, és mutatkozott be a Hírös Hét nyárbúcsúztató sokadalmának. Helvéciának két belterülete van – egymástól három kilométerre. Népességének fele így is a tanyavilágban él – de valamelyik belterületre járnak boltba, iskolába, orvoshoz, patikába. Már nemcsak a mezőgazdaságból élnek a helvéciaiak. Termelnek persze almát, szilvát, szőlőt, barackot, tököt, hagymát, dinnyét, mézet és levendulát – de náluk telepedett le az autókba beltéri burkolatokat gyártó spanyol Antolin-csoport magyarországi gyára. Ez a világszerte 28 ezer embert foglalkoztató multicég is a Mercedeshez kapcsolódik, de mert közel az autópálya, egyre újabb vállalkozások települnek be Helvéciára. Míg Helvécián azt hangsúlyozzák, hogy megkötötték a futóhomokot, a Fülöpszállásból kivált Fülöpházán éppen arra büszkék, hogy náluk még eredeti formájukban megtekinthetők a kiskunsági vándor buckák. Nagyné Balogh Csilla polgármester elmondta: e természeti csodára izmos ökoturizmust építettek, olyan helyszínekkel, mint a Naprózsa Erdei Iskola vagy a Báránypirosító tanösvény. A báránypirosító (Alkanna tinctoria) a homokpusztagyepek virága, a gyökeréből nyert festékanyagot a kozmetikai ipar használja. Kunszálláson is van országos jelentőségű vállalkozás: a Júlia Malom Kft. – Magyarország egyik legnagyobb malma. Meg a P és P Pékáru Kft., a Polyák Borászat és Borbirtok, a Nemes Biokertészet. Sok őstermelő, mesteremberek, szolgáltatók. Munkanélküliség nincs. A falu legnagyobb rendezvénye, idegenforgalmi attrakciója a Kunszállási Aratóünnep. Sok a turisztikai együttműködés a környező községekkel, hangsúlyozta Almási Roland polgármester. Szeptemberben közösen vesznek részt a Falvak éjszakája rendezvénysorozaton Orgovánnyal és Fülöpjakabbal. Augusztus 22. és 26. között esténként 2-3 település mutatkozott így be a kecskeméti főtéren. Mindegyik adott egy kis kulturális műsort – általában gyerekek és fiatalok léptek fel. Leginkább azért, mert ezeken a településeken vannak gyerekek és fiatalok. Trencsényi-Csiha Tímea kulturális menedzser szerint értékmentő és értékteremtő alkalmakat kell szervezni, hogy a kulturális közösségek megerősödjenek: legyen alkalmuk megmutatni magukat. Megpróbálják visszaállítani a kultúra folyamatosságát: még élő idős adatközlők elbeszélése alapján megvarrják a feledésbe merült helyi népviseletet, népdaloknál, táncoknál a helyi szöveg- és lépésváltozatokat adják elő. A kultúra része a hagyományos konyha. Minden település a rá jellemző ételt kínálta némi kulturális hozzájárulás fejében a közönségnek: Helvécia csülkös paprikás krumplit kovászos uborkával, Kunszállás slambucot, Fülöpháza túrós csuszát. Bejelentették még azt is, hogy utóbbihoz Molnár Sándor vállalkozó házi tésztáját használták föl, és Molnár Zoltán készítette a házi füstölt szalonnát, amelyből a finom pörcöt sütötték.