Akárcsak az első műhelymunka – amelyet Szegeden tartottak meg két héttel ezelőtt -, ez a verseci is számos idegenforgalmi szervezetet és vállalkozást gyűjtött egybe, valamint gyógyfürdők, természeti parkok, valamint a Crna Bara-hoz és a Delibláti pusztához hasonló, különleges rezervátumok képviselőit, és fogyatékossággal élőket segítő egyesületek képviselőit.

A két nap alatt a résztvevők megismerkedhettek a jó gyakorlat felhasználási lehetőségeivel, tapasztalatot és ötleteket cserélhettek, beszélgettek a fogyatékossággal élők számára elérhető idegenforgalmi szolgáltatások és helyszínek fejlesztési lehetőségeiről, valamint bejárták a környéken található, ilyen helyszíneket. Mindezt azzal a céllal, hogy a szerbiai turisztikai szakemberek számára rávilágítsanak az idegenforgalom elérhetőségének fontosságára, fogyatékossággal élők és ezen ipari ág közötti, bonyolult viszonyra, a valós problémákra, amelyekkel a fogyatékossággal élők nap mint nap szembesülnek, és ezek megoldási lehetőségeire.

Dormány Gábor, a magyarországi partner projektmenedzsere kihangsúlyozta: ez egy emberi jog, mindenki számára elérhető, hiszen mindenki számára lehetővé kell tenni az idegenforgalmi aktivitásokban való részvételt. Az emberek egy része, a körülöttünk élők közül sokan nem képesek erre, a projekt keretében pedig annak járnak utána, hogy ennek mik az okai, és hogyan lehet megoldást találni ezekre a problémákra. Szavai szerint sok idegenforgalmi projekt létezik, de csak a QUAD foglalkozik az elérhetőség kérdésével is.

A fogyatékossággal élők szervezetei és egyesületei támogatják a QUAD-hoz hasonló projekteket, hiszen ez lehetővé teszi a számukra, de az idegenforgalmi szakemberek, dolgozók számára is, hogy tanuljanak, fejlődjenek. A Szklerózis-multiplexszel élők Ésyak-bácskai egyesületének elnöke, Slavica Zorić kiemelte, hogy a fogyatékossággal élők elsődleges vágya, hogy együtt élhessenek a közösségükhöz tartozó emberekkel, és ne csak mellettük éljenek. Nekik is szükségük van a kikapcsolódásra, ugyanúgy, mint bárkinek: ők is szeretnének szórakozni járni, múzeumokat, színházat, mozit látogatni. Zorić hozzátette, hogy Szerbiának jók a törvényei, de azokat nem tartják be, vagy hibásan értelmezik, ezért is elengedhetetlenül fontos a kommunikáció az idegenforgalmi szakemberek és a fogyatékossággal élők között, hiszen így, közös gondolkodással, megoldáskereséssel, tapasztalatcserével mindenki számára elérhetővé válna a turizmus.

A projekt fő partnere a nagykárolyfalvai (Banatski Karlovac) Leader Polgárok Egyesülete, a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületével partnerségben. A projekt alapvető célja, hogy a szociális vállalkozás megvalósításával és tevékenykedésével a Bánátban és egész Délvidéken található öko-turisztikai helyszíneket elérhetővé tegyék a mozgáskorlátozottak, fogyatékossággal élők számára is.