2019.05.18.

Mikor lesz újabb Nobel-díjas Szegeden?

Tudomány

Aki elmegy hallgatóként, aligha tér vissza kutatóként. Részben, mert eleve külföldön alakít ki életre szóló kapcsolatokat, részben, mert itthon kevésbé versenyképesek a tudományos munka feltételei és a kutatói jövedelmek.A Szegedi Tudósakadémia azt a nagy problémát igyekszik orvosolni, hogy a legtehetségesebb magyar gyerekek közül sokan nem magyarországi egyetemeken tanulnak tovább.

Article image
2019.05.18.

A történet azzal indult, hogy 2012 márciusában a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) nemzetközi konferenciát szerveztek a C-vitamin felfedezője, Szent-Györgyi Albert Nobel-díja átvételének 75. évfordulójára. Két kutató professzor, Hegyi Péter és Varró András vezette a szervező csapatot. Rengeteg nemzetközileg jegyzett tudós tartott előadást, köztük 9 Nobel-díjas. Nagy siker volt: tudományos körökben és a közvéleményben egyaránt. Később bebizonyosodott, hogy a vendégek is nagyon jól érezték magukat. A siker folytatásra ösztönözte Hegyi Pétert és Varró Andrást. Létrehozták a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítványt, amelynek feladata egy átfogó, több nemzedéken átívelő tehetséggondozó program megvalósítása. Meghatároztak egy szimbólumnak is tekinthető végső célt: legyen újra Nobel-díjas, vagy arra esélyes kutatója Szegednek!

Először a két szegedi elitgimnáziumra, a Radnótira és a Ságvárira alapozva szerveztek újabb konferenciákat középiskolásoknak és egyetemi hallgatóknak. A gazdag tudományos program mellé húzónévként egy-egy Nobel-díjast is megnyertek előadóként. Felkészülésként pedig laboratóriumokat kértek fel, hogy adjanak helyszínt, eszközöket és szakmai segítséget a diák-kutatók munkájához.

Az SZTE és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja (SZBK) pénzügyi lehetőségeihez mérten támogatta az alapítványt. Azok a szponzorok – nagyvállalkozók, bankok – amelyekre számítottak, és amelyek a fejlett országokban jelentős összegeket juttatnak ilyen célokra, nem álltak mögéjük.

2015-re elfogyott az alapítvány pénze. Az is felmerült, hogy feladják. Előtte azonban még felkeresték Lázár Jánost, egykori hódmezővásárhelyi polgármestert, akkor kancelláriaminisztert, hogy állami segítséget kérjenek. A miniszter megértette a kezdeményezés jelentőségét, és mögéjük állt – azzal a feltétellel, hogy más városokra, mindenekelőtt Hódmezővásárhelyre is kiterjesztik a tehetséges diákok támogatását.

2015 végén egy kormányhatározat közel 2 milliárd forint támogatáshoz juttatta az alapítványt. Ebből megvásárolták az egykori Bartók Művelődési Központ patinás, de évek óta üresen álló belvárosi palotáját, amelyet minden igény kielégítő, mintegy 60 személyes felsőoktatási kollégiummá alakítanak át. Itt, a Szegedi Tudós Akadémia épületében szállásolják majd el a külföldi tudós vendégeket, mentorokat is.

A kormány évi 250 millió forint működési költséggel is támogatja őket. Ez lehetővé teszi, hogy működtessenek egy kiváló rendezvényszervező csapatot, tiszteletdíjat fizessenek a tudományos mentoroknak. Sikerült megnyerni képzési igazgatónak a Nobel-díjas német fiziológust, Bert Sakmannt.

Úgy tűnik, sínen van tehát az egyedülálló tehetséggondozási, -megtartási program. Varró András professzor szerint nemcsak a média és a közvélemény megnyerése szempontjából van nagy jelentősége a Nobel-díjasok jelenlétének, hanem a tehetséges fiatalok és tanáraik számára is vonzerőt gyakorol, hogy élő, igazi sztártudósokkal találkozhatnak. Mindazonáltal még az út elején járnak, hiszen később PhD-sokat, külföldi ösztöndíjakat is finanszíroznak, és a program résztvevőinek itthon is a nemzetközi mezőnnyel versenyképes fizetést ajánlanak.

A cél – hogy Szegednek legyen újra Nobel-díjas tudósa – nem elérhetetlen. Talán az eddigi eredmények és a hírverés hatására a magánszféra szereplői is elgondolkodnak, és mélyebben a zsebükbe nyúlnak.