Az elmúlt tíz évben megduplázódott a Szegeden eltöltött vendégéjszakák száma. A 2009-es válság után 200 ezerről 400 ezerre nőtt ez a szám – köszönhetően a sok új kereskedelmi szálláshelynek. Bebizonyosodott, hogy a 4 csillagos kategória a legnépszerűbb. A legtöbb vendég az egyetem révén érkezik a városba: sok a külföldi hallgató, dübörög a konferenciaturizmus. Az egész éven át tartó rendezvények igen sok belföldi turistát is vonzanak a városba.

Szeged és Szabadka között nagyon régi, sokoldalú kapcsolat van. A rendszerváltozás után testvérvárosi kapcsolat létesült, és az idegenforgalomban is hamar felmerült az együttműködés igénye. Az újonnan alakult szakmai szervezetek, a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft., illetve Szabadka Város Turisztikai Szervezete közösen vett részt kiállításokon, együtt pályáztak támogatásra. Az első IPA-pályázaton is együtt indultak – akkor még általánosabban, a közös kulturális értékekre alapozott együttműködést vállaltak.

Ács Szilvia, a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. vezetője elmondta: a kulturális értékek része az épített örökség is, és mindkét városban erősek a déli, délvidéki szecesszió stílusjegyei. Ahhoz, hogy a szecessziós épületekből valódi turistavonzerő válhasson, a megfelelő marketingeszközök segítségével meg kell ismertetni őket a vendégekkel. Még az első IPA-pályázat forrásaiból közös kiadványokat készítettek és közös honlapot hoztak létre. Szakmai kiállításokon közös standon képviselték a két város idegenforgalmi kínálatát. Érintőképernyős idegenforgalmi információs táblákat is kihelyeztek az utcákra.

A következő IPA-pályázaton már közvetlenül a szecessziós örökség került a középpontba, mégpedig azzal a céllal, hogy így együttesen ki lehetne lépni a nemzetközi piacra. A meghatározó, ám a leginkább költséges része az lett volna a projektnek, hogy Nyugat-Európában közösen jelenjenek meg a turisztikai kiállításokon, vásárokon. Ezt végül a támogatás odaítélése előtt ki kellett hagyniuk. Kár érte, mert ezeknek a marketingeszközöknek az eredményessége jól mérhető (lett volna).

Így is jelentős előrelépés történt. A korábbi projekt idején készült kiadványokban szereplő számos épületet időközben felújítottak – ezért megújított formában újra elérhetővé tették a tájékoztató kiadványokat. A technikai fejlődésnek megfelelően mobiltelefonos applikáció is készült a szecessziós épületekről, helyükről, a legfontosabb tudnivalókról. Gyönyörű a közös weboldal, amelyen 15 szabadkai és 15 szegedi szecessziós épületet mutatnak be. https://artnouveau.org.hu/#oroksegek Több változata van a szecessziós turisztikai csomagnak, amely egy- és kétnapos változatban idegenvezető segítségével, szállást és étkezést is kínálva mutatja be Szeged és Szabadka, továbbá Palics szecessziós épületeit. Van olyan program is, ahol a szerb és a magyar oldalon is egy kínálat keretében láthatóak a híres épületek. Ács Szilvia megjegyzi: a határátkelés időtartamának kiszámíthatatlansága akadályozza, hogy több programot készítsenek, amelyek egyszerre mutatják be a két várost.

Számos híres szecessziós épületben jelenleg is laknak. Zavarná a lakókat a turistaforgalom, ezért ezekről az épületekről a belső látnivalókat is bemutató videofilm készült. Néhány nagyváros – például Barcelona – megengedheti magának, hogy híres épületeket megvásároljon, és városi tulajdonban tartson. Szeged nem tart itt – de például a Reök Palota itt is a város tulajdonában van, más látnivalókat is kínál, de jelképes árú belépti díjért maga az épület is megtekinthető.

Szeged tagja az Európa Tanács által létrehozott Szecessziós Városok Hálózatának, 2019-ben ezeknek a városoknak az építész, művészettörténés, idegenforgalmi képviselői találkoztak Szegeden. Sokan közülük is csak itt döbbentek rá, mekkora érték rejlik ennek a térségnek az épített örökségében.

Ha a határátkelési problémák elhárulnának, további tágas tér nyílna Szeged és Szabadka idegenforgalmi együttműködésére. A kétezres évektől Szabadka idegenforgalma is nagy léptekkel fejlődött. Jönnek vendégek is bőven. A nyugat-európai turisták számára érdekes, kicsit romantikus lett a Balkán, és mert Szerbiának Kínával nincs vízumkötelezettsége, nagyon sok kínai vendég is érkezik a bácskai városba. Vendéglátásban, gasztroturizmusban nagyon jó alapjaik vannak – egyben-másban a magyaroknak is van mit tanulniuk tőlük.