Tavaly novemberben egy Magyarországon addig nem látott fajt, a lazúrcinegét figyelték meg a Fehér-tavon. Nemrégiben pedig fehér csőrű búvár jelent meg Hódmezővásárhely környékén. Nem csak annak a jele ez, hogy a klímaváltozás átrendezi az élővilágot. Az is szerepet játszik, hogy Magyarországon nagyon népszerű hobbivá vált a madármegfigyelés. Sokan vásárolnak jó távcsövet, fényképezőgépet, online csoportokban osztják meg ismereteiket. Jellemző példa, hogy egy amatőr madármegfigyelő lefotózott egy madarat az etetőjén, és föltette a képet az internetre, mert nem tudta, milyen fajhoz tartozik. Tokody Béla, a Magyar Madártani Egyesület (MME) projektvezetője, és Bálint Dénes, az MME szalakóta látogatóközpontjának vezetője mesélik, hogy így igazolták a szibériai szürkebegy első magyarországi előfordulását. Ez annak köszönhető, hogy nagyon sokan és igen hozzáértő módon figyelik a madárvilágot.

Az viszont egyértelműen a globális felmelegedés következményének tűnik, hogy olyan madarak, amelyek korábban csak mediterrán vidékeken költöttek, ma már Magyarországon is szaporodnak. Ilyen a kucsmás sármány, vagy a mediterrán bozótosok jellegzetes madara, a berki poszáta.

Nemcsak megjelennek új madárfajok, hanem eltűnnek vagy megritkulnak régi, szeretett madaraink. Harminc-negyven éve még rengeteg volt a mezei pacsirta – ma már alig hallani a hangjukat. Az éghajlati változások és a vegyszeres növényvédelem elpusztítja a rovarvilágot, vele például a fecskefélék táplálékát. Vannak bámulatosan alkalmazkodóképes fajok. Például a sarlósfecske fiókája a táplálékszegény időszakokban képes lelassítani az anyagcseréjét. Annyira sikeres adaptáció azonban nem létezik, hogy egyáltalán ne egyen a madár. Visszatért Magyarországra fészkelni a kis kárókatona, amely jó száz éve, a folyószabályozások idején szorult ki korábbi élőhelyeiről. A horgászok és a halgazdaságok tulajdonosai a nagy kárókatonával együtt haragszanak rá. Kártékony madárnak tartják, mert hallal táplálkozik. Bálint Dénes hangsúlyozza: az embernek okoznak kárt, de a természetben, a fajok együttélésében komoly szerepük van. Mostanában a daru a legnépszerűbb madár. Negyven éve örültek, ha ezer darut láttak a Fehér-tónál megpihenni. Az elmúlt években volt, hogy 70 ezer darut számoltak össze egyszerre. A dóci fekete földekre járnak enni, ha ott elfogy az élelem, akkor pedig átrepülnek Vajdaságba, mert ott sok a mezőgazdasági terület, a kisebb gazdaságok nem szántják be azonnal a kukoricaföldeket. Negyven-hatvan kilométert is megtesznek, de visszatérnek a Fehér-tóra. Egy részük idén át is telelt ott.

Hogy miért nem éjszakáznak Szerbiában? A Fehér-tói madarászok szerint azért, mert ott enyhébb a vadászati törvény, és kevésbé szigorúan tartatják be. Magyarországon már nem mernek védett madarakra lövöldözni, és a törvények kijátszását sok pénzzel elérni akaró külföldi vadászok is kiszorultak az országból. Ahol van sekély szikes tó, és biztosítják a zavartalan éjszakázást, például a Törökbecse környéki Sóskopónál, ott Szerbiában is hasonló látványosságot jelentenek, mint Magyarországon.