Január 1-jétől július 31-éig jelentősen több halálos baleset történt a Dél-Alföld útjain, mint 2020 első hét hónapjában: tavaly 22, idén 39 halálos karambol következett be. Különösen gyakran szerepel a híradásokban az M5-ös autópálya, amelyen Szegedig együtt halad a Románia és Szerbia felé, rajtuk keresztül pedig Bulgáriába és Törökországba tartó személy- és teherforgalom döntő része. Szomszédaink is tranzitországok, nem annyira okozzák, mint inkább szenvedik a helyzet következményeit. Június közepétől augusztus végéig a szabadságra és onnan visszautazó, Nyugat-Európában dolgozó vendégmunkások miatt minden hétvégén zsúfoltak az autópályák.

Meglepően kevés a szakmai elemzés e balesetek okairól. Hivatásos sofőrök, sokat utazó ismerősök tapasztalatából azonban felsorolhatók a karambolokat előidéző legfontosabb tényezők. Ezek között – szubjektív megítélés szerint – első helyen áll az idegesség, feszültség miatti agresszió. Rengeteget kell várakozni a határokon, és a helyzet nem javul. Kamionok és személygépkocsik vezetői már a több órás várakozás alatt „benyelnek annyi ideget”, hogy amikor megindulhatnak, kockáztatva, akit lehet, megelőzve vezetnek.

Minden autópálya Budapest felé vezet. Ha nyugatra utazol Ukrajna, Románia, Szerbia felől, igénybe kell venned a Budapestet elkerülő M0-ás autópályát. Sőt, ha például Szegedről mennél a horvát tengerpartra, a digitális útvonaltervező akkor is a magyar főváros felé irányít: legalább 100 kilométer kerülő – ám időben még mindig sokkal rövidebb, mint áthaladni a déli régiók forgalmat korlátozó ezer településén. Az M0-ás déli szektorát nem régen szélesítették ki – de mire elkészült, már alig bírja az egyre növekvő forgalmat.

Az M5-ös autópálya az 1990-es évek végén, a 2000-es évek első felében épült – hosszú szakaszokon szükségessé vált a felújítása. Ezen a nyáron például Kecskemét térségében van hónapok óta tartó forgalomlassítás. Ilyenkor az agresszív sofőrök a leálló sávban igyekeznek az előttük haladók elé kerülni. Az is gyakori ok, hogy a hátulról, nagy sebességgel érkezők későn veszik észre, hogy leállt előttük a kocsisor, és belerohannak.

A címet, amely tömören jellemzi a Szerbia felől érkezők által talált helyzetet, egy az egyben az egyik hírportál napi tudósításából vettük át. Ha állni kell a határon, araszolni az útjavításnál, órákig csoszogni Budapest körül, esetleg majd újabb órákat várni Hegyeshalomnál az osztrákok által egyetlen sávba terelt forgalom miatt, akkor ott kell gyorsabban haladni, ahol lehet, gondolják sokan. A balesetek legfőbb oka a követési távolság be nem tartása és a relatív gyorshajtás. Magyarországon 2016 áprilisa óta működik a VÉDA traffipax hálózat. Bevezetése után az első években jelentősen csökkent a gyorshajtásból eredő balesetek száma, ám az utóbbi időben ismét emelkedik.

A kétsávos autópályákon erős forgalom esetén a gyors külföldi terepjárók nem tartják be a sebességkorlátozást, mert nem komoly kockázat számukra a büntetés behajtása. A kevésbé gyors autók egy része is a belső sávban halad, mert nem akar a kamionok közé beszorulni. Ez is agresszió, villogás, büntetőfékezés okozója.

Hogyan lehetne változtatni a helyzeten? Biztos, hogy a feszültséget előidéző akadályok megszüntetésével kellene kezdeni. A közlekedési kultúra állapota szoros összefüggésben van az utak állapotával, a határhelyzettel. Bárkinek csak addig éri meg türelmesnek és kulturáltnak lenni, ameddig a közlekedők többsége is így viselkedik.