- július 20-án a 10 millió lakosú Magyarországon összesen 6 új Covid-fertőzöttet diagnosztizáltak, miközben a 7 milliós Szerbiában 392-t. Kevesebb mint két hónap alatt megfordult a helyzet: szeptember 12-én Magyarországon 916 volt az új fertőzések száma, Szerbiában 72, igaz, a legutóbbi napokban ott is emelkedik ez a mutató. Szerbia a nyár közepén drasztikus távolságtartási intézkedésekkel szorította le a járvány terjedését, míg Magyarországon a kevés korlátozást sem vette már komolyan a lakosság nagy része.
Magyarországon március 16-án zárták be az iskolákat, és bár június elejétől rövid időre találkozhattak az oktatási intézményekben tanulók és oktatók, a digitális tanrend a tanév végéig érvényben maradt. Gyakorlatilag öt és fél hónapig nem jártak a gyerekek iskolába, mielőtt szeptember 2-án megkezdődött a tanítás.
A tanév kezdetére – augusztus 25-26-ától – az egekbe szökött a diagnosztizált új fertőzések száma. Félő volt – és maradt –, hogy az óvodától a felsőoktatásig 1,8 millió tanuló megnövekedő találkozásszámai felgyorsítják a vírus terjedését. Igaz, hogy az új fertőzöttek többsége fiatal, tünetek nincsenek, vagy az esetek többségében viszonylag enyhék, a halálozások száma alacsony maradt, de logikus folytatás lehet, ahogyan a szakértők is utaltak erre, hogy mintegy 4 héttel a fertőzések számának megugrása után a járvány eléri a veszélyeztetett idősebbek és krónikus betegek csoportját is.
Az első két hét tanítás idején országosan mindössze néhány iskolát kellett bezárni. Nemcsak a hatóságok, hanem a szülők hozzáállása is megváltozott: míg márciusban a betegségtől féltek a legjobban, most a munkanélküliségtől, a jövedelem elvesztésétől tartanak.
Noha a hirtelen bevezetés ellenére alapvetően jól vizsgázott a digitális tanrend, nagy egyéni különbségek tapasztalhatók. Az iskolázottabb, tehetősebb családoknál, ahol tudtak segíteni a gyerekeknek, elvégezték a tananyagot, a képzetlenebb, rosszabb körülmények között élő szülők gyermekei azonban kimaradtak ebből. Az ismeretátadás többé-kevésbé sikeres volt, nevelni azonban közösségben, személyes jelenléttel lehet, az iskolának pedig az oktatás mellett a nevelés is alapvető feladata.
Nagyon sok családban a szülőknek egyszerűen nem maradt szabadságuk, hogy otthon maradjanak a gyermekükkel. Sokan rosszul viselték az összezártságot, azt tekintik normálisnak, ha a gyermekek reggel elmennek az iskolába, és ott vannak a nap folyamán.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának ajánlásai közül egyeseket könnyebb betartani: csökkenteni lehet az osztályok szaktantermek közti vándorlását, a szünetekben szabad levegőre vezényelni a diákokat, fertőtleníteni, kezet mosni. A szükséges távolságtartás azonban megoldhatatlan: a nagy létszámú osztályokban nem lehet csoportbontást végezni, mert nincs elég plusz terem és plusz pedagógus. Az alsó tagozatos gyerekek pedig szeretnek egymás közelében lenni, a másfél méteres távolságot életkori sajátosságaikból következően nem tartják be.
Szegeden a szülők jelentős része személygépkocsival viszi gyermekeit az iskolába – kevesebben használják a tömegközlekedést. A szülők nem léphetnek be az iskolába – ez egy kicsit csökkenti a veszélyt. Nagyon óvatosan elhagyták, vagy szabad térben tartották az iskolai ünnepeket – például a tanévnyitót. A tornaórákat is jellemzően a szabadban tartják, amíg az időjárás engedi.
Kockázatot jelent, hogy a pedagógusok mintegy 20 százaléka hatvan éven felüli, vagyis az életkoránál fogva fokozottan veszélyeztetett. Hasonlóan veszélyes lehet, hogy nagyon sok családnál a nagyszülők közvetlen szerepet kapnak a kisgyermekek iskolába kísérésében. Nem lehet tudni, ők elkapják-e a fertőzést, mikor, milyen arányban.
A hétköznapokat bonyolítja, hogy iskolakezdéskor rendre elkapják egymástól a gyerekek a betegségeket – ezek jó részének a tünetei hasonlóak a koronavíruséhoz. Ilyenkor házi karanténban kell maradni, amíg negatív PCR-teszteket nem produkálnak a más betegséggel fertőzöttek – ez okozott némi zavart az iskolakezdésben.
Az iskolakezdés idején Magyarország nem követi a drasztikus korlátozás korábbi politikáját. Ha jelentősen nő a kórházi és intenzív kezelésre szorulók, illetve a vírus okozta elhalálozások száma, akkor vélhetően szigorodnak a járványügyi intézkedések. Ezekből egyelőre annyit jelentettek be, hogy október 1-jétől kötelezően mérni kell minden iskolában a gyermekek testhőmérsékletét.
