2021.06.23.

Halálos hőhullámok

Régiónk

Az átlagnál lényegesen hidegebb tavasz után megérkezett az első extrém hőhullám a 2021-es évben: június 20-ától a Dél-Alföldön a hajnali minimum meghaladta a 20 Celsius fokot, a napi maximum pedig megközelítette a 40 fokot. Halálos veszélyt hoz a tartós hőség.

Article image
2021.06.23.

2007-ben vizsgálták először Magyarországon a tartós hőhullámok élettani hatásait. Abban az évben tíz napon át, július 16. és 25. között volt 25 fok felett a napi átlagos hőmérséklet. Július 20-án három régióban a 30 fokot is meghaladta a napi átlag. A halálozási számok növekedése pontosan követte a hőmérsékleti adatokat. A Dél-Alföldön volt a legmelegebb, és itt haltak meg a legtöbben az adott időszakban. Abban az évben átlagosan 344 ember halt meg Magyarországon – a július 20-i hőségnapon 547-en. A férfiak és nők között nem volt számottevő különbség, az idősek, a krónikus betegek és a túlsúlyos személyek körében volt jelentős az esetszámok növekedése. Utólag bebizonyosodott, hogy ezek a számok valós többlethalálozást jelentettek, nem csak az amúgy is végnapjaikat élők előre hozott távozását. Előrejelzések készültek arról, hogy a globális felmelegedés következtében a hőségnapok száma a 21. században jelentősen növekszik. A hőség közvetlen hatása, hogy megnő az agyi és érrendszeri katasztrófák bekövetkezésének kockázata. Komoly veszélyt okoz a kiszáradás. Megnő a balesetveszély, és csökken ilyen időben a munkavégzés hatékonysága.

A hőségperiódusok közvetett hatása is jelentős. Növekszik például az allergén anyagok koncentrációja a levegőben. Magyarországon újabb allergiakeltők jelennek meg – olyanok, amelyek korábban csak a mediterrán térségben voltak jelen. Hasonlóan északra tolódik bizonyos betegséget terjesztő rovarok – például a kutyák szívférgességét, a szarvasmarhák kéknyelvűség-betegségét okozó szúnyogok előfordulása.

A statisztikák igazolták, hogy a nagyvárosokban élők jóval nagyobb veszélyben élnek ilyenkor, mint a falvakban élők: a beépítettség, a zöldborítás hiánya több Celsius fokkal növeli a hőmérsékletet. Megfigyelték, hogy az extra hőség következtében növekszik a felszín közeli ózon koncentrációja, ami nemcsak az idősekre, hanem a gyermekekre is káros hatást fejt ki. Ugyancsak különlegesen magas ilyenkor az UV-sugárzás, amely hosszú távon nagyobb valószínűséggel okoz daganatos bőrbetegségeket. A hőhullámok halált hozó hatása függ azok hosszától és az éven belüli előfordulásától: minél tovább tart egyfolytában a nagy hőség, annál több az áldozat, és minél hosszabbak a nappalok, annál kevésbé hűl le hajnalban is a levegő, ezért olyankor sem találnak felüdülést az élőlények. A hőhullámok és a hideg tavaszi hónapok együttes hatása következtében jelentősen csökken a mezőgazdasági termelés. Idén márciusban és áprilisban kemény fagyok voltak, a gyümölcsfák 30-60 százalékán elfagyott a termés. Május közepétől szárazság alakult ki, június 20. körül térdig ér a kukorica, de a levelei már összesodródtak az aszálytól.

A Szegedi Tudományegyetem és az Újvidéki Egyetem kutatói több IPA-projekt keretében is közösen vizsgálták már a globális klímaváltozás térségi hatásait: a hőhullámok hatásának csökkentése mellett a városi villámárvizek kialakulását, illetőleg azok előre jelezhetőségét is kutatják. Az Európai Unió jelentős összegekkel támogatja a városok rekonstrukcióját, a belvárosi terek funkcionális és esztétikai megújítását. A hatás vegyesnek mondható: Szegeden például a Móra Ferenc Múzeum előtti új szökőkút nemcsak a város egyik különleges látványossága, hanem a felfrissülés helyszíne is, különösen a gyerekeknek. Ugyanakkor a Klauzál tér, amelynek felújításáért Europa Nostra-díjat kapott a város, elviselhetetlenül forró ilyenkor a különben gyönyörű díszburkolat átmelegedése miatt.