– Szerbia az egyetlen szomszédunk, amely nem tagja az Európai Uniónak, viszont az utóbbi években kiemelkedően jók a magyar-szerb államközi kapcsolatok. Milyen hatása van ennek a határon átnyúló együttműködési programra? – Stratégiai együttműködés alakult ki Magyarország és Szerbia között, amely a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapul, megkönnyíti a pragmatikus feladatok végrehajtását. Ilyen légkörben a határon átnyúló együttműködési program lehetőségeit is mindkét fél maximálisan ki tudja használni. Egyensúly van a kormányközi együttműködés és a fejletlenebb határtérségekben élő szereplők szempontjai között.

A határtérséget és a határon való átjutást érintő infrastrukturális fejlesztésekhez nélkülözhetetlen a kormányok együttműködése. Ugyanakkor a gyakran elszigetelt helyi szereplőket bevonva forráshoz, fejlesztési lehetőséghez lehet juttatni őket. Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, de ez a határ menti fejlesztések vonatkozásában csak annyit jelent, hogy ők az úgynevezett előcsatlakozási támogatási eszközön keresztül tudnak kapcsolódni a pénzügyi forrásokhoz.

– A végéhez közeledik a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklus. Hogyan áll jelenleg az Interreg IPA Magyarország-Szerbia határon átnyúló együttműködési program végrehajtása?

– Összesen 76,6 millió euró állt rendelkezésre. Ebből 65 millió az Európai Unió támogatása, a többi nemzeti társfinanszírozásból, illetve a résztvevő partnerek önerejéből származik. Három pályázati felhívás során 5 stratégiai és 106 kisebb projekt támogatásáról született döntés. Négy prioritás köré csoportosulnak a pályázatok: a határon átnyúló vízgazdálkodás fejlesztése és a kockázatok csökkentése, a határátkelés akadályozó tényezőinek csökkentése, az együttműködés ösztönzése a hagyományőrzés és az idegenforgalom területén, valamint a kis- és középvállatok együttműködésének erősítése innováció vezérelt fejlesztések révén. A rendelkezésre álló összes pénzt odaítéltük. Eddig 34 projekt végrehajtása zárult le, a többi még folyamatban van.

– Mennyire hátráltatja a projektek végrehajtását a járványhelyzet? – Sajnos ez érzékelhető, de jelentős akadályokat nem érzékelek. Kétségtelen, hogy azokban az esetekben, ahol sok személyes jelenléttel érhetők el a célok – ilyenek például a közös kulturális programok – ott a karanténszabályok akadályozzák a munkát. A partnerek kreatívan alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, de kétségtelen, hogy ezek a programok normál körülmények között tudják legjobban kifejteni a hatásukat. Mindannyian nagyon várjuk, hogy a járványhelyzet enyhüljön, és a személyes jelenléthez kötődő programok is visszatérhessenek a normális kerékvágásba.

– Mennyire tud eredményes lenni a kis- és középvállalkozások együttműködése, amelyek nehéz körülmények között, a kevésbé fejlett határtérségben működnek, és sem az innovációhoz, sem a nemzetközi együttműködéshez nem fűzik őket erős szálak?

– Ez is tanulási folyamat. Ez a prioritás nem a legmarkánsabb része a programunknak, de a gazdaság nagyon fontos a határtérségek felzárkózása szempontjából. Vannak jó tapasztalataink is, és ha ezeket összegezzük, abból levonhatók azok a tanulságok, amelyeket a következő fejlesztési ciklusban hasznosítani lehet. Ebben a periódusban nagyon fontos feladat, hogy a szerbiai vállalkozások magyar partnereken keresztül be tudjanak lépni az Európai Unió piacára, és ott tapasztalatokat szerezzenek. Kulcsfontosságú, hogy ehhez az együttműködéshez megteremtsük a megfelelő gazdasági szolgáltatásokat.

– A két országot összekötő infrastruktúra-fejlesztések közül a legjelentősebbek a Szeged-Szabadka vasútvonal, illetve ennek Baja felé való továbbépítése, valamint a Baját és Zombort összekötő közúti közlekedés fejlesztése. Hogyan kapcsolódik a határon átnyúló együttműködés az egyes országokon belüli fejlesztésekhez?

– A határokat átszelő infrastruktúra fejlesztése a kormányok közti stratégiai együttműködést igényel. A magyar és a szerb fél számos szándéknyilatkozatot, prioritási listát írt alá az elmúlt időszakban – ezeket rendszeresen áttekintjük, frissítjük. Az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Program a végrehajtás fontos eszközévé vált. Bár a teljes fejlesztés költsége messze meghaladja a határ menti költségvetés lehetőségeit, bizonyos kulcselemek megvalósítása belefér. Ilyen a tervezés előkészítése, maga a tervezés, a határ két oldalán elvégzendő tervezési munka összehangolása. A fejlesztés nem önmagában cél, hanem arra szolgál, hogy megkönnyítse a határon való átjutást. Például a Baja és Zombor közti főútvonal felújítását a két ország nemzeti büdzséjéből finanszírozzák, míg a hercegszántói határátkelőhely bővítése, teherforgalomra alkalmassá tétele, ennek koordinációja a határon átnyúló együttműködés területére tartozik. Együttesen mégis azt a közös célt szolgálja, hogy a határtérségnek új gazdasági ütőerét hozzuk létre. Ez nemcsak a vállalkozásokra és az áruforgalomra érvényes, hanem a személyforgalomra is: ennek érdekében nyílt meg az IPA-program támogatásával a most végződő költségvetési ciklusban a Kübekháza – Rábé és a Bácsszentgyörgy – Rastina határátkelőhely, és nyitottuk újra a 9 évig bezárt Röszke II. határátkelőt.

– Nemcsak infrastrukturális akadályok nehezítik a forgalmat a magyar-szerb határon. Lassú az átkelés, és a polgárok, szállítók gyakran nem látják az okát. Önök, akik a határ menti gazdasági fejlődés érdekében dolgoznak, tudnának-e kormányzati segítséget kérni, hogy a határon működő hatóságok – a biztonságot nem veszélyeztetve – próbálják csökkenteni a várakozást? – A téma folyamatosan napirenden van, létezik is együttműködés a két ország illetékes hatóságai között. De sok szempontot kell figyelembe venni. Ez egy schengeni határ, szigorú előírásokkal, amelyek betartásáért a megfelelő hatóságok felelősek. A határ menti fejlesztés szempontjából azonban úgy látom, hogy a gazdaság és a polgárok szempontjainak meghatározónak kellene lenniük. Nem csak az a tényleges cél, hogy például vasutat építsünk a határon keresztül, hanem az, hogy majd megérje fölülni a vonatra, mert nem kell a határon annyit várni, ami már nem tenné vonzóvá a használatát. Bízom benne, hogy a két ország megfelelő szereplői közötti bizalom hozzásegít ehhez.

– Folyik-e a következő uniós pénzügyi ciklus határ menti fejlesztéseinek előkészítése? A további célok mennyire épülnek a most megvalósuló fejlesztésekre?

– Mindig fontos szempont, hogy milyen stratégiai célok vannak az adott területen, és hogyan lehet ahhoz kapcsolódni, ami már megvalósult. Ami jól működött, arra lehet alapozni. Az működött jól, aminek a szereplői aktívak, kreatívak voltak – várni lehet tőlük, hogy az új tervezési időszakban is így viselkednek. Figyelembe kell venni az uniós és a nemzeti jogszabályokat, a pénzügyi lehetőségeket. A tervezési folyamatot mi koordináljuk, de nem csak mi döntünk, hanem a két országban a kormányzati és térségi szereplők sokféle szempontját egyeztetve a programozó bizottság. Remélhetőleg 2021-ben el tud indulni a következő programidőszak az új pályázati felhívásokkal.