A 2540 kilométer hosszú utat két szakaszban, 97 nap alatt teljesítette. „Európa főutcáján” évente néhány ezer hívő és turista gyalogol végig azzal a céllal, hogy eljussanak Szent Jakab szentélyéhez, melynek mintájára Luis Bunjuel a világhírű „Tejút” című filmet készítette.

--Az út megtételére különböző dolgok motiválják az embereket. A legtöbben úgy gondolják, ezek az emberek mind hívők, azonban ez nem így van. Erről akkor is meggyőződhettem, amikor azokat az embereket hallgattam, akikkel utam során találkoztam. A legnagyobb hatással azok az emberek voltak rám, akik lelki okokból keltek útra, de voltak olyanok akiket kultúrális, történelmi, szociális célok vezéreltek, néhányan pedig a szerelmet keresik...Ezen motviációk közül néhány engem is vezérel. Habár az egészségemre nem gondoltam, elmondhatom, hogy ez az út ebből a szempontból is jót tett nekem—meséli Subotički.

Habár a zarándokút hagyománya egészen a 8. századig nyúlik vissza, mondthatjuk, hogy az utóbbi 50 évben vált tömegessé. Interjúalanyunk hangsúlyozza, az emberekkel való találkozások és beszélgetések jelentik számára a legtöbbet. Az út fizikailag és lelkileg egyformán nagy kihívás volt a számára.

--Elkezdtem a felkészülést, a pénzt felszerelésbe fektettem úgy, hogy nem tudtam, visszafordulok e majd 20, 30 kilométer után azt mondván, hogy nem vagyok rá képes, vagy kibírom a végéig. Szerencsére pont 30 kilométer után jöttem rá, hogy ez valóban egy nagyszerű dolog. Egyedül vágtam neki, de soha nem volta, egyedül. Út közben sok emberrel találkoztam a világ minden tájáról, akiknek ugyanaz volt a céljuk, mint nekem. És ez a legértékesebb, ezek a találkozások...A jóban és a rosszban egyaránt osztozunk az út során...

Az út elhalad olyan templomok mellett, melyek a 11. és 12. század során épültek Szent Jakab tiszteletére. A Svájcban megtett 500 kilométer után számos szép tájat látott, melyeket az Alpok tavai vettek körül. Azonban 42 nap után térdszalagsérülés miatt meg kellett szakítnia utazását, és orvosi segítséget kellett kérnie.

--Egy szakaszban szerettem volna megtenni az utat, azonban megsérült a jobb térdem és haza kellett mennem. Több hetes terápiát követően Újvidéken, meggyógyultam, és idén májusban folytattam utamat onnét, ahol korábban megszakítottam.

A Santiagoig vezető úton mindenki végiggyalogolhat, akik fizikailag elég erősnek érzi magát. Korhatár nem létezik, így ezen a úton egymás mellett zarándokolnak a kilencven évesek és a tinédzserek is. Interjúalanyunk „Európa főutcáján” naponta átlagosan 25-30 kilométert tett meg.

--Hogy elérjünk a célhoz, elsősorban fegyelemre van szükség. Én kitűztem magam elé, hogy minden nap reggel 6 óra előtt el kell indulnom, és ennek köszönhetően naponta akár 40 kilométert is megtettem. Nem egy bizonyos számú kilométer megtétele volt a célom, voltak saját céljaim, melyek a formámtól, az időjárási viszonyoktól, a tereptől, és a társaságtól is függtek.

A Santiagoba vezető út, vagy Szent Jakab Útja zarándokutak hálózata, melyek a santiago de compostela-i Nagy Szent Jakab szentélyhez vezetnek, mely Spanyolországban, Galíciában található. Az Európai Tanács 1987-ben „Európa főutcájának“ titulálta, az Unesco pedig 1993-ban az út spanyolországi és franciaországi szakaszát a világörökség részévé nyilvánította.

Fotók: magánarchívum