Az Interetno fesztivál nagykorúságát ahogyan azt illik, énekkel és tánccal ünnepelték, köszönhetően a résztvevőknek, akik körülbelül 950-en voltak, az észak-bácskai városba Malajziából, Bolíviából, Kolumbiából, Oroszországból, Magyarországról, valamint Szerbia több részéről is érkeztek, a látogatók száma pedig soha nem volt nagyobb, néhány ezren voltak, ezzel bővítve a 18 év alatt összegyűlt 250 ezres számot.
A fesztivál résztvevői, akik magukkal hozták Szabadkára a gazdag hagyományuk és kulturális hagyatékuk egy részét, sok pozitív élménnyel tértek haza, ezzel pedig a lehető legszebb képeslapot vitték el a nagyvilágba.
Svetlana Voroskaja, az oroszországi néptáncegyüttes tagja első alkalommal volt Szerbiában, és Szabadkán.
— Örülünk annak, hogy ebben a szép városban, orosz népviseletbe öltözve, lehetőségünk van bemutatni a táncainkat, zenénket, dalainkat, és annak is, hogy többet megtanulhatunk a gazdag szerb nemzetről, és a többi nemzet kultúrájáról.
Rinsa Torico, a bolíviai tánccsoport tagja szintén első alkalommal jött Szerbiába és Szabadkára, de már az első napon eldöntötte, hogy vissza fog térni.
— Sok bolíviai táncot hoztunk magunkkal. A fesztivál nyitóünnepségén három indiántáncot mutattunk be. Boldogok vagyunk, hogy tetszettek a közönségnek. Nekünk is tetszett ez a szép város.
Petar Salatić, az újvidéki „Sonja Marinković” Művelődési Egyesület tagja az egész világon fellép nemzetközi fesztiválokon, amelyektől elmondása szerint az Interetno kicsit sem különbözik.
— Nemrég voltunk Bulgáriában, Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában, és ahogyan ott, úgy itt is kiváló a szervezés, az emberek barátságosak, és nagyon jól érezzük magunkat.
Ha nem is ismeri a fesztivál résztvevőinek nyelvét, és ők sem a szabadkaiakét, könnyen megérthetik egymást, hiszen univerzális nyelven beszélünk, ez pedig a zene, a dal, a tánc és a mosoly. Mindezekből nem volt hiány augusztus 22-e és 26-a között Szabadka szívében.
— Amikor elkezdtük szervezni a fesztivált, ez csak egy kis rendezvény volt az udvarunkban, ma pedig egész Szabadka a fesztivál udvara – mondta Bodrogi Béla, az Interetno fesztivál igazgatója. Hogy mekkorára „nőttünk” minőségben és jelentősségben, az is mutatja, hogy az Interetno fesztivál a CIOFF listáján a 9legfontosabb fesztivál között az első 3-ban van Szerbiában, Magyarországon pedig a 29 fesztiválból az első 5 hely egyikén szerepel.
Etnopoliszban a látogatók a sok hang, tánc és viselet mellett a hagyományos ízeket is élvezhették, ha meglátogatták a „Gasztro falut” és a „Tri vina”-t, ezen kívül megtekinthették a régi mesterségek vásárát, amelyen több mint 100 kiállító vett részt.
Ha a fentiekben nem tudtuk volna kellőképpen megidézni az Interetno fesztivált, tegyék ezt meg helyettünk egy szabadkai lakos szavai: Nem utazom sehová Szabadkáról. Viszont az Interetno fesztivál idején a Városháza alatt állva az egész világot bejárhatom. Abban a néhány napban több nyelvet és dalt hallhatok, népviseleteket láthatok, megtekinthetem a világ különböző tájainak táncait, olyan országokét is, ahol soha nem voltam és valószínűleg nem is jutok el.