Még csaknem egy hónap van hátra a határidőig, de már majdnem annyi pályamunka érkezett, mint amennyi máskor összesen szokott. A versíró pályázatot 2020-ban hirdették meg, annak emlékére, hogy József Attila Tiszta szívvel című versét 1925-ben publikálta Szegeden. A pályaművek címe is ez kell legyen – ezen túlmenően azonban nincs semmilyen formai vagy tartalmi megkötés. Érkeznek is mindenféle megoldások: a kötött, időmértékes műfajoktól a szabadversekig és a képversekig.

Tajti Gabriella nagyon örül annak, hogy a versírás nemcsak a bölcsészek privilégiuma: orvostanhallgatók, leendő mérnökök, matematikusok, gyógypedagógusok is pályáznak. Az egyetemen rendszeresek az ilyen alkotói pályázatok, soha nem kell „lasszóval fogni” a jelentkezőket, nem mindig ugyanazok pályáznak, és a győztesek is a legkülönbözőbb szakok hallgatói közül kerülnek ki.

Azért is fontos ez, mondja Tajti Gabriella, hogy a hallgatók ne csak a szakterületükkel foglalkozzanak, hanem legyen lehetőségük megmutatni önmagukat, a művészeti tehetségüket. Az is fontos, hogy ha akár íróként, akár olvasóként foglalkoznak versekkel, ez az életük során hatalmas segítséget jelent. Ő maga is nagyon sokat kapott a versektől. Gyakran előfordul, hogy valamit nem tud igazán jól megfogalmazni – olyankor eszébe jut egy-egy verssor, részlet, ami éppen oda illik, és pontosan azt az üzenetet segít átadni, amit a saját szavaival nem tudna olyan jól megfogalmazni.

Kérdem, vannak-e ma divatos irányzatok, amelyeket némiképp követve, utánozva írnak a mai hallgatók. Tajti Gabriella szerint vannak népszerű költők, akiknek a stílusjegyeit föl lehet fedezni a versekben. Örök divat például Ady Endre hatása, de elmondható ez Kosztolányi Dezső játékosságáról is. A maiak közül Varró Dániel hatása tűnik a legerősebbnek a fiatal versírók között.

A járvány persze sokat árt: megszűntek miatta azok a közösségi terek, ahol a hallgatók személyesen is találkozhattak. Szinte minden az internetre költözött. Ez egyfelől használ az elmélyülésnek, a befelé fordulásnak, másfelől megakadályozza például a személyes versmondást. Kányádi Sándor költő fogalmazta meg, hogy a vers az, amit mondani kell. Más időkben versmondó pályázatokat is szoktak kiírni, és 2015-től a tavaszi és őszi egyetemi kulturális fesztivál idején nagyon népszerű volt a Vers délben nevű sorozat: minden nap déli 12 órakor az egyetem központi épületének lépcsőjén más mondta el, olvasta föl a kedvenc versét. Most ez már a második évben marad el. 2021 nevezetes év a szegedi egyetem történetében: 1921-ben költözött Szegedre a kolozsvári egyetem, azóta működik Szegeden felsőoktatás. A verspályázat határideje is kötődik a centenáriumhoz, illetve ahhoz, hogy a szegedi egyetemen olyan költőóriások tanultak, mint József Attila és Radnóti Miklós.

Az sem lehetetlen, hogy egyszer hozzájuk mérhető tehetség bukkan föl újra. A kulturális irodán most azon gondolkoznak, hogy a pályázatra érkezett jó verseket a széles közönség számára is hozzáférhetővé teszik. Még nem dőlt el, hogy hagyományos kötetben, vagy valamilyen online felületen lehet majd olvasni őket.