A határtelepülésen másfél évtizede rendeztek először gasztrokulturális napot, amely akkor még csak a spárgáról szólt – idézi fel Mackó József, aki már akkor is a község polgármestere volt. Azután a helyi tenyésztők kezdeményezésére a programban egyre nagyobb szerepet kapott a kacsa is, így ma már spárgás és kacsás finomságok egyaránt versenyeznek a fesztiválon, amelyre rendszeresen érkeznek vendégek a Vajdaságból is.

A polgármester kiemelte: a jövőben szeretnék erősíteni a „kacsás vonalat”, beiktatva egy szakmai napot a fesztiválba. Ennek szellemében az érdeklődők már idén is meghallgathatták Hegedűs Zoltán előadását. A Bács-Tak Kft. integrátora elmondta: a pecsenyekacsa iránt külföldön és belföldön is nő a kereslet, már a hazai asztalokra sem csupán ünnepnapokon kerül kacsasült. A magyarországi termelés ennek megfelelően az 1990-es évi 12 millió darabról mára 29 millió darabra nőtt, valamint nyugati mintára kialakultak a teljes termékpályát lefedő integrációk.

A három legnagyobb közé tartozik a Bács-Tak, amely tavaly ősszel adta át mélykúti víziszárnyas-feldolgozó üzemét. A cég a feldolgozott kacsák 63 százalékát bérneveléssel állítja elő, munkát adva a térségben számos családnak. Hegedűs Zoltán szerint a kereslet várhatóan növekedni fog. Ezt a trendet erősíti, hogy Kínában a sertéspestis miatt 200 millió hízót semmisítenek meg – ez egyrészt növeli a Távol-Keleten szintén kedvelt kacsahús iránti igényt, másrészt Európában is felhajtja az élősertés árát (amely 30-50 százalékkal emelkedett) és a baromfi iránti keresletet is.

A termelők helyzetét azonban nehezíti, hogy a 2016-os madárinfluenza nyomán erőteljesen szigorítottak az állategészségügyi szabályokon, így például 2019 végéig a gazdáknak le kellene betonozniuk a telepeiket. Ez óriási költség, ráadásul korántsem biztos, hogy többet segít a járványok megelőzésében, mint a nedvességet kiválóan elvezető sívó homok. Továbbá egyre fokozódnak a piaci elvárások, a minőségi követelmények, miközben a munkabér- és az energiaköltségek is emelkednek – sorolta Hegedűs Zoltán.

Maczkó József portálunk kérdésre szót ejtett a spárgatermesztők helyzetéről is. A kereslet itt is nő – belföldön, külföldön egyaránt –, azonban a vízvisszatartás problémái és a munkaerőhiány mellett az érdekérvényesítés is kihívást jelent.
A 4 hektáron gazdálkodó Hinterszehr Ádámnak ez a harmadik éve a spárgatermesztésben, azt mondja, ültetvénye most lett volna ereje teljében, ám a termés egy részét be sem takarították. Május elején ugyanis a térségben működő két felvásárlónál nem volt igény a zöld spárgára. A fiatal gazda úgy érzi, a termelők ki vannak szolgáltatva, nincs igazi árverseny, és akinek van is hűtőkapacitása, az sem lehet biztos abban, hogy jó árat kap a spárgáért. A megoldást több kelebiai gazda is az összefogásban, a közös értékesítésben látná.