2020.01.22.

Mi lesz a szociális szövetkezetek sorsa támogatás nélkül?

Gazdaság

A szociális gazdaság a hátrányos helyzetű térségekben élő emberek megélhetési szempontjait az előállított termék és a profit mennyisége elé helyezi. Hosszabb távon persze az a cél, hogy a résztvevők megvessék a lábukat a piacon, és meghatározott idő után támogatás nélkül is működőképesek legyenek. A munkaerőpiaci helyzet és a bérek gyors változása, a szabályozás ellentmondásai miatt azonban szinte lehetetlen a sikeres átmenet a szociális gazdaságból a minden támogatást nélkülöző piaci körülmények közé.

Article image
2020.01.22.

A szociális gazdaság nyugat-európai mintáinak helyi körülményekre történő alkalmazását tűzte ki célul az az IPA-projekt, amelyben a Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a pacséri Mezőgazdasági Termelők Egyesülete működik együtt. A projekt legfőbb célja, hogy bővítsék a szociális gazdaság szereplőinek ismereteit, átvegyék egymástól a jó gyakorlatokat, és a határ két oldalán lévő szereplők egymás országában is értékesíthessék a termékeiket.

A tapasztalatokat Barta Tiborné Gáll Ágnes, a Bácsalmásért Feldolgozó és Értékesítő Start Szociális Szövetkezet elnöke foglalta össze portálunknak. Ők az IPA-projektet megelőzően, a határon belül kezdték: a Szövetkezet a közfoglalkozatási alapon létrehozott Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó Üzem működtetését vette át, 2016. decembertől 3 évig kapott pályázati támogatást, tavaly november végétől azonban ennek futamideje lejárt.

Hasonló a helyzet a másik helyi Bácsalmási Szolgáltató Start Szociális Szövetkezettel, amely szintén korábbi közfoglalkoztatottakat alkalmaz. Fő profilja a mezőgazdasági bérmunka, dolgozóinak a környékbeli magángazdaságok adnak munkát. Amikor ezek a szociális programok indultak, nagy előny volt a munkaviszony, a rendszeres munka és fizetés, továbbá, hogy a benne részt vevők nem a sokkal kisebb közmunkás minimálbért, hanem a piaci foglalkoztatásban előírt minimálbért kapták.

Nagyon sikeres volt a helyi termékek feldolgozása. Bácsalmási Finomságok néven fantasztikus ízű és összetételű termékek sorát dolgozták ki helyben és a környékbeli településeken termő, kiváló minőségű zöldségekből, gyümölcsökből. E kis mennyiségű, de nagyon finom gyümölcs termelőinek kiegészítő jövedelemforrást jelentett, hogy megvásárolták és feldolgozták az árujukat. A saját boltjukban ma is népszerűek a finom és változatos gyümölcsitalok, lekvárok, csalogató fantázianevű ételízesítő krémek.

Nem lett és talán nem is lehetett teljesen önfenntartó a szövetkezet működése. Marketinges szakemberek folyton arra biztatták őket: kevesebb terméket gyártsanak, de nagyobb tételben. Kevesebb legyen a kézi munka, gépesítsenek. Ez ellentétben áll a szociális gazdaság eszméjével: hogy helyi embereknek adjanak munkát, és helyi hagyományokra épülő, továbbfejlesztett termékek szülessenek.

Támogatás nélkül a mezőgazdasági munkavállalókat tömörítő szociális szövetkezet további fennmaradása is veszélybe került. Egy napszámos után egy SMS-bejelentéssel, napi 500 forinttal jogszerűen le van tudva a járulékfizetés. Ha ezen felül kap 800 forintos órabért, akkor abból megél valahogy. A szövetkezeti dolgozónak, pusztán azzal, hogy munkaviszonyban dolgozik, a járulékokkal és közterhekkel együtt 2500 forintba kerül egy óra munkája. Óránként 1200 forinttal drágábban nem versenyképes dolgozni. Ráadásul télen kevés a munka – igaz, nyáron meg nem napi 8 órában van rá igény. A pacsériakkal közös IPA-projektben sokat tanultak egymástól. A pacséri Virág házaspár csilivel ízesített egyéni termékeit például egészen fantasztikusnak tartja Barta Tiborné Gáll Ágnes. A termékek bemutatása egymás országában kiválóan sikerült – a rendszeres árusításhoz azonban további közös munka kellene.

Magyarországon az a gond, hogy a társadalmi vállalkozások, a szociális gazdaság jelentősége, (el)ismertsége kisebb, mint a nyugat-európai országokban. Félő, hogy további támogatások nélkül nehezen tudnak önfenntartóak maradni a szociális szövetkezetek. Pályáztak gépekre, és fájó szívvel csökkentették a termék szortimentet – de a munkabérköltségen nem szeretnének spórolni, hiszen munkatársaik többsége annak ellenére velük maradt, hogy a szabadpiacon jelentősen nőttek a bérek.

Szerbiában, ahol csak kivételes esetben van a szociális gazdaságnak állami támogatása, és nem lévén tagjai az Európai Uniónak, onnan sem várhatnak finanszírozást, még nehezebb a helyzet. Magyarországon a Belügyminisztérium, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és az Agrárgazdasági Kutatóintézet is foglalkozik azzal, milyen módon lehetne biztosítani a további szociális foglalkoztatást. A mintaként szolgáló nyugat-európai országokban vannak erre sikeres példák.