2019.07.25.

Kadarka csoki, rosé fagyi, Chardonnay krémes

Gazdaság

Nincsenek könnyű helyzetben a szőlőtermelők és a borászok a magyar-szerb határ egyik felén sem. A bajai Sümegi Dragan bunyevác származásúként mindkét oldalon otthonosan mozog, és van megoldási javaslata is.

Article image
2019.07.25.

„Apai ágon bunyevác származású vagyok, rendszeresen jártunk ki a Vajdaságba, több rokonunk és barátunk él ott” – kezdi a beszélgetést a bajai Dragan borászat 45 éves tulajdonosa, aki a szőlő és a bor szeretetét is családjából hozta. „Apám 1980-ban kezdett csemegeszőlőt telepíteni, úgyhogy 8-9 évesen már jártam a piacra árulni. Később aztán borszőlőt is telepítettünk, így indult a pályafutásom” - meséli Dragan. Jelenleg szűk két hektáron gazdálkodnak, Biankát, Kékfrankost, Kékoportót, Kadarkát és Cserszegi Fűszerest termelve. Évjárattól függően a 600 hektoliteres pincébe vásárolnak is szőlőt, ha szükséges, eladják a fölösleget.

„Idén el vagyunk szomorodva a várható felvásárlási áraktól, információink szerint jó esetben is fele lesz a tavalyinak. Ennek ellenére nálunk biztosan nem lesz zöld szüret, elvből elutasítjuk, hogy azért kapjunk támogatást, hogy ne hagyjuk beérni a termést” – hangsúlyozza.

Dragan borászata annyival jobb helyzetben van, mint másoké, hogy ők eleve nem a mennyiségre utaznak – az ültetvény mérete ezt nem is tenné lehetővé –, hanem a magas minőségre. Boraik döntő többségét maguk értékesítik. Számos díjat nyertek már: Biankájuk, Kékfrankos Roséik nemzetközi versenyeken is aranyérmeket hoztak. 2015-ben az övék lett Bács-Kiskun megye rosé bora, 2015-ös Kadarkájuk, amelyből nagy sikerű borcsokit alkottak, 2016-18-ban Prémium díjat kapott. „Mi a borainkat nem tudjuk elképzelni a gasztronómia nélkül. Ez alatt nemcsak a borkóstolóinkat és borvacsoráinkat értem, a térségbeli rendezvényeken is nagy sikerrel kínáljuk az általunk megálmodott különlegességeket: a roséfagyit vagy a Chardonnay krémest” - jegyzi meg Mónika, a borász felesége. A kulináris élvezetek, a rendezvényszervezés és a turizmus automatikusan a szállásfejlesztés irányába „tolja” őket, ezért folyamatban van a családi pince ez irányú bővítése.

„Ma már minden borásznak jó borai vannak, de ez önmagában nem elég a megélhetéshez” – teszi hozzá Dragan, aki szintén a gasztroturizmusban látja a kitörés lehetőségét, valamint az összefogásban. „Külföldön sok esetben régiónként néhány nagy pinceszövetkezet fogja össze a termelőket, illetve képviselik közös érdekeiket” – folytatja, kiemelve emellett annak fontosságát is, hogy az egyes borászatoknak legyen saját arculatuk, egyediségük megmaradjon.

A tapasztalatcsere és az összefogás szempontjából is kifejezetten hasznosnak látják a „Duna borút létrehozatala és pozicionálása turisztikai és kulturális márkaként a határmenti régióban” című, határon átnyúló pályázatot, amelyet Bács-Kiskun megye Vajdasággal közösen valósít meg. Még az elején tartanak, de már több egyeztetésen pozitív tapasztalatokat szereztek.

„Hiszünk a családi összefogásban s azon vagyunk, hogy olyan örökséget hagyjunk magunk után, melyet érdemes lesz gyermekeinknek is tovább vinni” – mondja egybehangzóan Mónika és Dragan.