2019.09.18.

Hogyan férhetünk a támogatásokhoz? – magyar, szerb és horvát vállalkozók találkoztak

Gazdaság

Magyarország és Horvátország is stratégiai partnere Szerbiának. Az utóbbi időben az árucsere ötszörösére nőtt, Magyarország a legnagyobb befektetők között van Szerbiában. Az országok közti együttműködést a határ menti térségek gazdasági szereplőinek kapcsolatfelvétele is erősítheti. Garán rendezték meg a Vállalkozások I. Hármashatár Találkozóját.

Article image
2019.09.18.

Baja, Zombor és Eszék térsége a saját országában is perifériának számít. Ezen a vidéken nincs igazán nagy város, a rendszerváltás, a volt Jugoszláviában a háború is hátravetette a gazdasági fejlődést. A határtérség gazdasági szereplőinek eminens érdeke, hogy megtalálják a kapcsolatokat egymással, kihasználják a földrajzi közelségből eredő előnyöket, és megtanulják, milyen módon férhetnek hozzá a gazdaságfejlesztési támogatásokhoz. A garai önkormányzat által szervezett találkozón részt vettek a magyar, a szerb és a horvát gazdasági kamara területi szervezetei, önkormányzatok képviselői és sok-sok vállalkozó. A fő szervező, Kubatov Márton, a Garai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a tájékozódás megkönnyítésére összehasonlító adatbázist készített a három ország legfontosabb gazdasági adatairól, ezek idősoros változásáról. (Ebből egy további cikkünkben idézzük a legfontosabbakat.)

Tanulságos volt a vállalkozások helyzetéről szóló panelbeszélgetés. Vladimir Sabados, a Zombori Mezőgazdasági Szakmai Szolgálat vezetője arra emlékeztetett, hogy a térségben nagyon nagy szükség volna az infrastruktúra fejlesztésére. Már 1968-ban ígérgették, hogy a Hercegszántó – Backi Breg határállomáson lehetővé teszik a teherforgalmat, ám ez azóta sem valósult meg. Horvátország felé a gombosi (Bogojevo) és a Bezdán – batinai hídon szintén nincs teherforgalom. Nem fejlesztették a térségben a dunai hajókikötőket sem. A gazdaság fejélesztésének alapja mindenütt az infrastruktúra rendbe tétele, anélkül hiába várják a befektetőket.

Végh Tamás a T.E.TT. Mérnökiroda Kft. ügyvezetője, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja arról beszélt: a kormányzatok m indenütt erőfeszítéseket tesznek a bürokrácia csökkentésére. Így is sok a bürokratikus előírás, és nem javul a helyzet például az energiaszolgáltatóknál: plusz villamosenergia-vétel engedélyezéséhez például nagyon hosszú a várakozási idő. A multiknak beszállító cégeknél pedig az állami aktagyártás helyébe a minőségbiztosítási rendszerek létesítése és működtetése lép.

Butterer Antal garai mezőgazdasági vállalkozó kifejtette, hogy a gabona árát világpiaci folyamatok határozzák meg, arra a hozzá hasonló gazdáknak befolyásuk nincs. Így nem lehet az árakban érvényesíteni például az évek óta tartó, jelentős munkabér-emelkedést. Ennek a hosszú távú következménye az lesz, hogy nem tudnak bért emelni, nem mennek hozzájuk dolgozni fiatalok, pedig a technológiai fejlődéshez fiatal, korszerűen képzett munkaerőre volna szükség.

Az, hogy gyakorlatilag nincs szabad munkaerő, mindhárom országban jellemző még a periférikus térségekre is. Bármilyen technológia elérhető viszont – csak pénz legyen hozzá. Magyarországon és Horvátországban már van gyakorlata a vállalkozásoknak, hogyan lehet az európai uniós támogatásokat lehívni. Vladimir Sabados hangsúlyozta: Szerbiában a vállalkozók nagy várakozással tekintenek az uniós csatlakozás elé, és próbálnak előre tanulni, gyorsan alkalmazkodni. Elég átjönni a szomszédba, hogy új gazdasági ötleteket és szabályozási megoldásokat merítsenek a magyarországi gyakorlatból.