Magyarország és Horvátország egy főre jutó bruttó nemzeti terméke (GDP) közel van egymáshoz: 16 ezer US dollár körül. Szerbia máig nem heverte ki a délszláv háború és a NATO-bombázás, majd a befektetői bizalmatlanság következményeit: GDP-je mind a magyar, mind a horvát érték felénél is kevesebb. Mindhárom szomszédos államban rendben van az államháztartás. Horvátországban és Szerbiában 2018-ban minimális többletet, Magyarországon 2 százalékos, tervezett hiányt mutatott a mérleg. Mindhárom állam el van adósodva – de nem veszélyes mértékben. A magyar és a horvát államadósság az éves GDP 70,8, illetve 74,6 százaléka volt 2018-ban. Az infláció mindhárom nemzetgazdaságban alatta maradt a 3 százaléknak, sőt, Horvátországban az 1 százalékot sem érte el.

A 2004-ben és azóta csatlakozott országok kötelezően vállalták, hogy kérik felvételüket az euró-övezetbe. Szlovákia, Szlovénia, a balti államok már a közös fizetőeszközt használják. Magyarországon nincs euró-bevezetési céldátum, a kormány inkább kívül maradva igyekszik fenntartani önálló gazdasági mozgásterét. Horvátország 2019 nyarán kérte felvételét az ERM II. árfolyamrendszerbe. Leghamarabb 2023. január 1-jétől léphet az euró a kuna helyébe.

A gazdasági válság után mindhárom országban nagyon magasról indult el lefelé a munkanélküliségi ráta. Szerbiában picivel még mindig 10 százalék fölött van, Horvátországban 7,1, Magyarországon 3,5 százalék volt 2019. júniusban. Mindhárom ország jelentős munkaerő-kibocsátó: tíz- és százezrek dolgoznak polgárai közül Nyugat-Európában. Ez a tény nyilván befolyásolja a munkanélküliségi adatokat – de nagyon jelentősen kellene nőniük az otthoni béreknek, hogy a vendégmunkások hazatérjenek. A kevésbé fejlett határvidékeken komoly gazdasági jelentősége van a kérdésnek: és nálatok mennyi a törvény erejével garantált minimálbér? Ha a könnyen összehasonlítható euróban adjuk meg, akkor bizony nem nagy számok jönnek ki: Szerbiában a nettó minimálbér 211 – 243 euró között van. Magyarországon 300,4 euró a kötelező nettó minimálbér, de még a közép- és felsőfokú végzettségűeknek garantált 393,1 eurós bérminimum sem éri el a 405,5-es horvát értéket.

Az átlagkereset – pláne, ha munkaerőhiány van – lényegesen magasabb a kötelező minimálbérnél. Szerbiában a duplájánál is több, 456,2 euró, de ez is alig a fele a 874,5 eurós horvát nettó átlagkeresetnek. Magyarországon is lényegesen alacsonyabb a nettó átlagkereset euróban számolt értéke a horvát jelzőszámnál – 735,5. A bérek növekedése viszont korrigál a helyzeten: Magyarországon évek óta kétszámjegyű a bérnövekedés, Szerbiában is 7 és 9 százalék között van, míg a magasabb horvát keresetek mindössze 2,5 – 3 százalékkal növekednek. Ráadásul, aki vállalkozni szeretne egy szomszédos országban, annak a saját ágazata, illetve a megcélzott térség helyi adatait sem árt ismerni. Talán könnyíti a vállalkozók döntését, hogy az elérhető adatok alapján mind a határ közeli vidéken, mind az errefelé vezető ágazatnak számító mezőgazdaságban alacsonyabbak a bérek az átlagnál.