2019.06.06.

Földrengés és árvíz? Aszály és belvíz!

Gazdaság

Most még csak azt tudjuk elég biztosan, ami már megtörtént. Mennyivel jobb lenne, ha előre lehetne jelezni a károkozó állapot bekövetkezését. Akkor ugyanis még időben cselekedni lehetne az elkerüléséért, vagyis meg lehetne előzni.

Article image
2019.06.06.

Tudta ön, hogy a legnagyobb összegű természeti károkat nem az árvíz vagy a földrengés okozza, hanem az aszály? Itt, a Kárpát-medencében komoly bajkeverő a belvíz is – miközben jó vízgazdálkodással mindkettőt kordában lehetne tartani.

Ennek megoldásán dolgoznak magyar és szerb elméleti kutatók, valamint vízügyi és mezőgazdasági szakemberek a WateratRisk közös projekt keretében. Az Interreg – IPA CBC Magyarország – Szerbia (HUSRB/1602/11/0057 számú) programban az Európai Unió támogatásával a szegedi és az újvidéki egyetem tudósai, továbbá a „Vode Vojvodine” Vízgazdálkodási Közvállalat és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei.

A legutóbbi workshopot Szegeden tartották. Dr. Mezősi Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi Tanszékének professzora portálunknak elmondta: közös gondja a Vajdaságnak és a Dél-Alföldnek, hogy rendre nagy károkat okoz az aszály és a belvíz. Összegszerűen messze az aszály a legártalmasabb természetkárosító. A Kárpát-medencében azonban gyakori jelenség a belvíz is. A klímaváltozás miatt az utóbbi időben súlyosbodtak az időjárási szélsőségek.

Léteznek már korai figyelmeztető rendszerek belvízre, aszályra, villámra – de ezeket még nem adaptálták speciális gyakorlati célokra. A természetföldrajz kutatói azt szeretnék, ha a mezőgazdasági, öntözési szakemberekkel együttműködve azok megmondanák, hogy pontosan milyen adatokra van szükségük – például az aszálykár elhárításához.

A legfontosabb, hogy milyen hőmérséklet és mennyi csapadék várható. A hatékony védekezéshez célzott előrejelzésre van szükség. Mind a magyar, mind a szerb oldalon mintaterületeket jelöltek ki. Szeged közelében például egy belvízelöntésre különösen hajlamos részt a Maros folyó és az országhatár között.

A projekt célja egy Aszály- és Belvízkutató és Monitoring Központ létrehozása, amely részben az előrejelzések pontosításával, finomításával foglalkozik, részben az így létrejött eredmények felhasználására dolgoz ki gyakorlati módszereket.

Több magyar-szerb IPA-program is kutatja a vízgazdálkodási és az éghajlati problémák összefüggéseit. A WASIDCA a homokháti vízvisszapótlás gyakorlati módszereit fejleszti, az ECOVAM a vízminőség fenntartására koncentrál, az URBAN-PREX a villámárvizek előrejelzésére dolgoz ki rendszert. Valamennyit összeköti az alapgondolat, hogy ha sok a víz, akkor valamilyen módon vissza kellene tartani, és felhasználhatóvá tenni akkorra, amikor hosszú ideig nem hull csapadék. Mezősi professzor hozzátesz még egy szempontot: ha az éghajlatváltozás ilyen ütemben folytatódik, a mezőgazdasági termelésben meg lehetne fontolni a területhasználat változtatását. Például kevesebb kukoricát termelni, mert az jobban ki van téve az aszálynak – búzából pedig olyan fajtákat, amelyek tenyészideje igazodik a csapadékosabb időszakokhoz.!