Szeged agglomerációján kívül Mórahalom az egyetlen település a térségben, amelynek lakossága növekedett az elmúlt időszakban. Párhuzamot lehet vonni a város adóbevételeinek növekedése és a népességmegtartó erő között – mondta Nógrádi Zoltán polgármester a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Mórahalmi Térségi Szervezetének éves beszámoló ülésén.

A gazdaságfejlesztésben mórahalmi modellnek is tekinthető, hogy az önkormányzat a felhalmozott pénzéből sajáterős befektetéseket valósít meg. Csak közvetve válik gazdasági szereplővé, az elkészült beruházásokat ugyanis szakmai üzemeltetőknek adja ki. A polgármester hangsúlyozta: a települést és annak gazdaságát tágabb összefüggésekben is értelmezni kell. Szoros kapcsolatot tartanak ezért a Szegedi Tudományegyetemmel, a Kereskedelmi és Iparkamarával.

Fontosnak tartják a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió szerepét. A délszláv háború idején a határ közelsége hátrány volt, riasztotta a befektetőket. Ma Szerbia közelsége, a határ átjárhatósága már nem hátrány, hanem lehetőség, amely a régió valamennyi lakója számára kihasználható. A térség gazdaságának ma a munkaerő – különösen a jól képzett munkaerő – hiánya a legnagyobb problémája, állapította meg Fehér Éva, a kamara térségi szervezetének elnöke. A képzés, a pályázatokról való erőforrásszerzés, a célzott ösztöndíjak rendszere javíthat a helyzeten.

Halász János, az Interreg-IPA CBC Magyarország-Szerbia titkárságvezető-helyettese azzal egészítette ki: a profitérdekelt vállalkozások közvetlenül nem vehetnek részt az IPA-pályázatokon, a kis-és közepes vállalkozások versenyképességének javítása azonban finanszírozható IPA-forrásból. Az uniós finanszírozás aránya 85 százalék, de gond, hogy a szerb oldalon a fennmaradó 15 százalékot önerőként a pályázóknak kell vállalniuk, nincs 10 százalék állami hozzájárulás, mint Magyarországon.

Gábrity Molnár Irén, az Újvidéki Egyetem professzora cáfolta azt a magyarországi tévhitet, hogy a Vajdaság a legfejlettebb része Szerbiának. Ott is a főváros és tágabb környezete – Belgrád és tőle délre Nisig, északra Újvidékig – a legfejlettebb, képzettségi és gazdasági értelemben egyaránt. A szerb-magyar határ térsége Szerbiában is egyértelműen peremvidék.

Egész Szerbiából, de Vajdaságból különösen nagy az elvándorlás, amely egyirányú folyamat: Magyarországra és jelentős mértékben Nyugat-Európába irányul. A lakosság képzettebb része költözik el – az elvándorlás egyenlő az agyelszívással.

Probléma, hogy Szerbiában nincs önálló magyar nyelvű és irányítású egyetem. A magyar nyelvű felsőoktatás csak bizonyos szakirányokban – pedagógus, közgazdász – működik; ott viszont a valós szükségletekhez képest túlképzés van. Nyelvi okokból már több vajdasági magyar fiatal tanul magyarországi egyetemeken, mint szerbiain. Közülük azonban 60 százalék nem tér vissza Szerbiába.

A határtérség népességmegtartó képességét erősíti a magyar kormány által folyósított jelentős gazdaságfejlesztési támogatás. Nagyon nagy szerepe lenne a szükséges szakmákban való képzést és a helyben maradást támogató ösztöndíjaknak. Ebben segít a határon átnyúló együttműködés, illetve az egyetemek, gazdasági kamarák és önkormányzatok átgondolt fejlesztő munkája.